Ha sok verset nem jegyeztünk is meg a ballagási, kibocsátós, kicsengetős, évzárós ünnepségeinkről, Adynak ez a megunhatatlan sora mindenképp belénk ivódott: „Június volt s ujjongtunk, nincs tovább…” Minden tanuló iskolakezdési sóhaja szeptemberben: mikor lesz vége ennek az évnek? S bizonyára kellő pszichológiai ismeretek híján is elégedetten nyugtáztuk magunkban, ha osztályfőnökünk a tanév eleji beszédében évnyitó helyett évzárót mondott. A tanárok is várják a júniust. Mi hát a titka ennek a feszültségnek, amely a „szabad mellü örömök” és a „bilincses iskolák” között van?