Hivatás, kreativitás, lélek
A kincseket nem tartja meg magának, mindent megoszt másokkal: a közösségével, az egyházával. Talán az utolsó olyan könyvtáros generáció tagja, akiknek még fontos a papíralapú könyv. Kovácsné Pázmándi Ágnes olyan hatalmas lelkesedéssel beszél róluk, hogy az is kedvet kap az olvasáshoz, aki évek óta nem vett könyvet a kezébe.
Ha létezne könyvmennyország, melyik három könyv lenne ott biztosan?
Ha három könyvet tehetnék oda, a Biblia lenne az első, hiszen a Szentírás mindennapi életünk útmutatója. A mennyországi könyvespolcról nem hiányozhatna Áprily Lajos egyik verseskötete, amelyet nagyon szeretek.
Áprily a Baár–Madas Református Gimnázium igazgatója volt, fantasztikus elme, könnyen tudok azonosulni a verseivel. Számos alkotása mélyen megérintett, köztük az alábbi négysorosa:
„S mikor völgyünkre tört az áradat s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen, egyetlenegy kőszikla megmaradt, egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.”
Fekete István Harangszó című novelláskötete is nagyon kedves a szívemnek, mert visszavisz abba a tiszta paraszti világba, amelyben felnőttem, és amelyet a mai napig visszasírok.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!