Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kustár Zoltán teológus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora osztja meg velünk gondolatait.

– Ünneplés lehet az is, ha a család leül egy vén dió- vagy tölgyfa alá, és csendben, áhítatosan hallgatja a „teremtmények hangját” – állítja Victor András ny. főiskolai tanár. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület korábbi és tiszteletbeli elnökét, az Ökogyülekezeti Tanács tagját a teremtés hetéről kérdeztük.

A példakép nemcsak kijelentéseivel, szavaival, hanem cselekedeteivel is hat ránk. Példaképként szolgálhatnak a szüleink, testvéreink, barátok, gyülekezeti közösségünk tagjai, tanárok, de akár filmhősök, zenészek, celebek, show-műsorok vezetői, sportolók vagy érdeklődési körünknek megfelelő csoportok véleményvezérei, a munkahelyi vezetők vagy a magunk választotta lelki vezető.

A Világtanács tevékenységének egyik legnagyobb eredménye, hogy az ukrán és az orosz ortodox egyházak delegáltjai is részt vettek a nagygyűlésen – tudatta Szólláth Bernadett. A a Magyarországi Református Egyház zsinati jogtanácsosát a Karlsruhéban tartott tanácskozás kapcsán kérdeztük.

– Nem a győzelem, hanem a béke iránti vágyat közvetítettem a közönségnek. Átéltem a krisztusi lelkületet a beszélgetésekben, az imaközösségben, az emberi kapcsolatokban, hiszen ott volt a nagy Szervező, aki az eseményeket egybeszerkeszti. – Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke részt vett az Egyházak Világtanácsának pódiumbeszélgetésén. Vele beszélgettünk.

Ragadjanak a kezükbe könyvet, és olvassanak mindennap! Tanulmányozzák a Szentírást, imádkozzanak és dolgozzanak: „Orando et laborando” – ahogy a Debreceni Református Kollégium falán olvastam diákként mindennap – hangsúlyozza Kovácsné Pázmándi Ágnes református lelkipásztor, Ráday Könyvtár munkatársa. Talán az utolsó olyan könyvtáros generáció tagja, akiknek még fontos a papíralapú könyv.

... Klub, a jövőért felelősséget érző tudósok közössége ötven évvel ezelőtt adta ki híres jelentését. Nem lehet már a régi módon szemlélni az ember és környezete kölcsönhatását, fel kell tenni a kérdést, hogyan, mennyire nyúlhatunk bele a természet folyamataiba mesterséges eszközeinkkel. A teológiában is több figyelmet kapott az Isten teremtett világáért érzett felelősség.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

– A felelősség nem rémisztett meg soha. Felelősnek lenni azt is jelenti, soha nem megyek felkészülés nélkül a szószékre, vagy anélkül, hogy imádkoztam volna, hogy Isten tegye a szolgálatomat áldottá. Tehát érzem a felelősséget, hogy amit hirdetek, ahogyan élek, ahogyan a lelkiségemet megélem, az hatással lesz a gyülekezetre – tudatja Kéri Ákos, a nagymarosi gyülekezet lelkipásztora. A fiatal lelkészlét sajátosságairól beszélgettünk vele.

Ismét egy épületben élnek és tanulnak a hitéleti szakos egyetemisták. Ez újra összekovácsolhatja a közösséget. A Dunamelléki Református Egyházkerület fenntartásában működő diákotthonban a teológusoknak kötelező a bentlakás, a vallástanárjelöltek választhatják a bejárást is. Újdonság: ettől az évtől házaspárok is lakhatnak a kollégiumban, és akadálymentes szobát is kialakítottak.

A szólás szerint: mondd meg, mid van, és én megmondom, ki vagy. Sokan azt hiszik, az általuk birtokolt javaktól lesznek valakik. Ám a látszat gyakran csal. Nem kellene ennek így lennie, ajándéknak is tekinthetnénk, amink van, Isten ajándékának, és hálásak lehetnénk érte. Az otthonunkért, a családunkért, hajdanvolt szeretteinkért és még inkább az élőkért, akiket nem birtokolnunk kell, hanem velük lennünk, hogy szerethessük őket.

A most bevezetett szívhangrendelet abban adhat segítséget, hogy a különböző lehetőségekről való tájékozódás és megfelelő segítségnyújtás híján valaki anélkül mondjon nemet megfogant, egészséges gyermekére, hogy tudatosulna benne: a méhében élni akaró, lélekkel és szívvel rendelkező embert hordoz.

– Az Istennel való kapcsolat olyan, mint egy jó házasság: meghatározzuk egymást a társunkkal, mindent megbeszélünk. Ha Jézussal járunk, akkor ez még kiemeltebb feladatunk. Ha az egyeztetés nem történik meg, megfakulhat a hitélet, nincs benne öröm és valódi cél – vélekedik Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor.

– Tőle tanultuk meg: csak jó kérdésekre lehet jó választ adni, rosszakra legfeljebb véletlenségből. Kérdezni is tanított bennünket. A hit bátorságával mérlegelt mindent – tekint vissza Szűcs Ferenc református lelkipásztorra, a Károli-egyetem egykori rektorára Bogárdi Szabó István korábbi zsinati lelkészi elnök, aki másodéves teológus korában találkozott vele először.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kicsinyeiknek azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.

– A Bibliában az áll, hogy az Úr egész éjjel erős keleti széllel visszafelé hajtotta a tengert, és szárazzá tette a tengerfeneket, úgyhogy a víz kettévált. A zsidó emberek szárazon mentek be a tenger közepébe, a víz pedig falként állt mellettük jobbról és balról.

– A felvetés hirtelen jött, de a gondolat ott maradt bennem. Végül sok imádság és igeolvasás után arra jutottam, hogy megpróbálom. Ha Istennek ez a terve velem, akkor ő ebben segíteni fog. Ha mégsem ez az utam, akkor pedig – kértem is erre – akadályozzon meg ebben, nehogy szembemenjek az ő akaratával. Az elhívásom végül a teológiai évek alatt erősödött meg, mára pedig nincs kétségem.