Finnország legnagyobb konzervatív politikai tömörülése, a Nemzeti Koalíció Pártja (NCP) győzött a hónap elején tartott parlamenti választásokon, rendkívül szoros küzdelemben, ahol a jobboldali Finnek Pártja a második lett, Sanna Marin miniszterelnök Finn Szociáldemokrata Pártja pedig csak a harmadik helyet tudta megszerezni, és ezzel szerte foszlottak újraválasztási reményei.

A keresztyéndemokraták megtartották öt képviselői helyüket a kétszázból. Ezek közül az egyik Päivi Räsänené, aki a Häme választókerületet képviseli. Ezúttal közel hétezer vokssal jutott be a finn parlamentbe, amely 350 szavazatnyi növekedést jelent a 2019-es eredményéhez képest. Az idén 17 párt 143 jelöltjével mérkőzött meg és győzött, annak ellenére, hogy a vasárnapokat tudatosan istentisztelettel és pihenéssel töltötte, nem kampánnyal. A keresztyéndemokraták fontos szerepet játszhatnak az új kormányzó koalíció megalakításában. Vannak azonban olyan pontok, amelyekben nem akarnak kompromisszumot kötni. Ilyen például az eutanázia. 2018-ban a gyakorlat legalizálásáról szóló törvényjavaslat megrekedt a finn parlamentben. Räsänen azonban arra számít, hogy a kérdés a következő kormányzati ciklusban ismét napirendre kerül, mert a finnek többsége támogatja az eutanáziát.

Tavaly decemberben törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy minden állampolgárnak biztosítsák a tünetek enyhítéséhez és az életminőség javítását szolgáló ellátáshoz való jogot. „Mindig hangsúlyoztam, hogy a haldoklóknak jó minőségű hospice-gondozást kell kapniuk. A méltóságteljes befejezésnek a hatékony palliatív ellátást kell jelentenie, nem pedig az emberek megölését” – nyomatékosította a képviselőnő. A finn politikus emellett arra számít, hogy hazájában, ahol tavaly fogadták el az abortusztörvények kiszélesítését, ismét felerősödnek a terhességmegszakítás körüli viták. A módosított jogszabályok értelmében az állampolgároknak mindössze egy orvos jóváhagyására van szükségük a művi vetéléshez.

A korábbi, 1970-es szabályozás szerint a nőknek két orvos hozzájárulását kellett megszerezniük. Az anyák most már a terhesség 12. hetéig indoklás nélkül kérhetik a beavatkozást. Erről így nyilatkozott: „Ez szomorú eredmény, amelynek heves ellenzője vagyok. Közel harminc évvel ezelőtt éppen e miatt a kérdés miatt vállaltam politikai szereplést.” Nagy problémának tartja továbbá, hogy az orvosok lelkiismereti okokból nem tagadhatják meg az együttműködést a terhességmegszakításban. Az abortusztörvény liberalizálásáról szóló tavalyi vita során a keresztyéndemokratákat a Finnek Pártja is támogatta, amely szintén ellene szavazott. Közös nevezőre jutott a két párt az lmbtq-val kapcsolatos kérdésekben is. Az eutanáziáról azonban eltér a véleményük.

Amikor azt kérdezték tőle, győzni fognak-e a szabadságjogok Finnországban, Räsänen bizakodóan válaszolt: „Továbbra is harcolni fogok, mert ez a szabad és demokratikus társadalom sarokköve. Remélem, hogy a fellebbviteli bíróság ugyanúgy dönt, mint a kerületi, és ismét felmentenek majd a 2023. augusztus 22–24. közötti újabb tárgyaláson.”