Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Csűrös András református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
A szenvedélybetegek akkor tudnak igazán elindulni a gyógyulás útján, ha őszinték – hangsúlyozza Hodánics Tamás, a Kecskeméti Kékkereszt Csoport segítője, kórházlelkész és addiktológiai konzultáns a témáról készült interjúban.
Üzenet húsvét után: Jézus nem hagyja az övéit. Utánuk megy, megszólít. Nem aláz meg, nem oktatja ki a tanítványait. A döntést rájuk bízza, komolyan veszik-e vagy sem. Ő helyettük nem veti ki a hálót, ezt rábízza a hitükre. A parton tüzet rak (pedig akkoriban egy rabbi nem rakott tüzet a tanítványainak). Ő szolgálni jött, nem főnököt játszani.
A felzárkóztatási programok célja: a bölcsőtől az egyetemig végigkísérni a roma gyerekeket és fiatalokat, hogy a társadalom teljes értékű tagjaiként sorstársaiknak jó példát és segítő jobbot nyújthassanak. Az Összetartozunk – roma integrációs napon áttekintették a felzárkózási, integrációs eredményeket, törekvéseket.
Volt passiójáték, szó esett a romák társadalmi felzárkóztatásáról, a tizenegy keresztyén roma szakkollégium jelentőségéről és eredményeiről, a nevelőszülőknél felnövő gyermekek és a nevelőotthonokban élő társaik tanulási motivációjáról, a roma női identitásról az Összetartozunk címmel szervezett roma integrációs napon.
Szívügyem, hogy minél több roma keresztyén végezze el a teológiát, és legyen lelkipásztor – egyebek között ezt mondta Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az Összetartozunk című roma integrációs napon készült interjúban.
A cigány kultúra elemei, a tánc, a zene, a színvilág, a szimbólumok, a festészet, az irodalom – a költészet – a többségi társadalom előtt többnyire ismeretlenek, utóbbiak a vándorló cigányság között szájhagyomány útján terjedtek – magyarázza Maszlag Fanni szociológus. Úgy véli, a vallás és a kultúra a cigány identitás megtartó dimenziói a legfiatalabb generáció körében.
Az egészségügyi centrumban egyedül dolgoztam orvosként, a könnyebb állapotú betegeket felcserek látták el, hozzám a súlyosabb esetek kerültek. Százezer ember tartozott a körzetünkhöz. Az állandó túlterheltség miatt megesett, este, imádkozás közben aludtam el – tekint vissza Keszi Krisztina tizenkét évi zambiai orvos-misszionáriusi szolgálatára.
... szó nem kifejezetten tartozik a keresztyén szótárhoz. A hívő nevelés már kicsi korban letöri, megnyirbálja a gyerek követelőzését. Sokan keresztyén erénynek vélik az akaratgyöngeséget, az Úrra hivatkozva: ő tudja, mit akar, nekünk nem kell akarni. Így viszont manipulálhatóvá válhatunk mások, esetleg magukat keresztyénnek valló emberek kezében is, akik nagyon is tudják, mit akarnak.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Päivi Räsänen keresztyéndemokrata képviselőnő számára feszültségekkel teli, intenzív kampányidőszak zárult le, hiszen egyáltalán nem volt biztos, hogy 28 év után folytathatja a munkáját a törvényhozásban. Amikor azt kérdezték tőle, győzni fognak-e a szabadságjogok Finnországban, Räsänen bizakodóan válaszolt.
Amióta a művelődéstörténeten belül szerves műveltségünket tanítom, kutatom, egyetlen kérdéssor izgat: kik vagyunk, milyenek vagyunk, s miért éppen ilyenek vagyunk mi, magyarok? Vizsgálódásaim folyamán a „miért?” megválaszolása a legnehezebb, legösszetettebb feladat – vallja Ozsváth Sándor művelődéstörténész, magyarságkutató.
Ha jól belegondolsz, sokan figyelnek rád. Szem előtt vagy. Munkahelyen, családban, alkalmi találkozások során, közösségben. Rövidebb-hosszabb beszélgetések során. Szóval kinek számítasz? Reggel, napközben és este, és igen, még éjszaka is. Ki az, aki a szívében, a lelkében hordoz téged? Egy-egy imádságra és ölelésre.
A Krisztus-hívők szent könyve, a Biblia maga is irodalmi alkotás – át- és átszövik az emberi lélek nyelvi formába öntött érzékeny és tiszta megnyilvánulásai. Ilyen költői természetű szövegek a zsoltárok, az Énekek éneke versei vagy Mária öröméneke, a Magnificat. És lírai, vallomásos jelleget hordoz minden imádság – és viszont: évezredeken át az Istenhez forduló, gondolatait és érzéseit szavakba öntő emberi tevékenység jelentette magát a költészetet.
A nyugati ember a tudatmanipuláció – amelynek eszközrendszere a szélsőséges tanokat befogadó egyetemektől a filmcsatornákon át a sajtóig és a közösségi oldalakig terjed – hatására már klímaapokalipszist vár, nem bibliai próféciákon alapuló végidőket. Krisztusi abszolút igazság helyett antikrisztusi abszolút igazság hódít – véli Pocsaji Miklós lelkipásztor.
Az egyetemes papság rokonszenves és sokak által gyakorolt elve egyházunkban közismert, az már kevésbé, hogy előfordult egyház- és színháztörténetünkben az a nem mindennapi eset, amikor ennek gyakorlója országos hírű színész volt. Méghozzá az 1839-ben született, 1899-ben meghalt teátrista, E. Kovács Gyula.
XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Fontos a segítés is. Nekünk is van testvérgyülekezetünk azokon a területeken, ahol a háború folyik. Éppen most szervezünk gyűjtést nekik. Ha gondolod, válogassátok át anyukáddal a ruháidat, játékaidat, és amit szívesen elküldesz a menekülteknek, azt hozzátok be a gyülekezetbe, eljuttatjuk nekik.
– A mi élő vizünk Jézus, ha elfogadjuk, szolgálatunkkal és Jézus szeretetével mi is termést hozhatunk. Így lehet boldogságunk és örök életünk. Ezért boldog a lelkem, hogy én hozzá tartozhatok, hogy a kertjében dolgozhatok.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.