Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kun Mária ny. református lelkipásztor (VI. 30-ig) és Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára (VII. 1.) osztják meg velünk gondolataikat.

A Bárka táborokban a földi eszközeinkkel élményeket adunk, de megmutatjuk az élő Istent is. Élménypedagógiai módszertan segítségével szociális kompetenciafejlesztés zajlik, ezt kapcsoljuk össze hitbeli tapasztalatokkal – tudatja Pálfalvi J. Viola teológushallgató.

Az igazság egy olyan hatalomtól származik, amely bölcsebb, mint amilyenek mi lehetnénk – vagy bármelyik érdekcsoport valaha is lehetne –, és ezt semmilyen technológiai újítás nem változtathatja meg. Minden ember Isten képmására teremtetett, veleszületett méltósággal és értékkel rendelkezik.

Felvetjük, hogyan imádkozzunk orvoshoz menet. Konz-Kovács Noémi gyermekorvos úgy véli, betegen így gondolkozna: – „Rád bízom magam, Uram!” Hiszen ő a főrendező. – Többször megélte, mit jelent imával győzni a halál felett. Mindennap azzal a vággyal indul munkába, hogy Istennek szolgáljon.

A karban is mindenkinek követnie kell a szerző kottában feltüntetett utasítását és azt, amit a karnagy kér. Egymás tiszteletére is nevel a kóruséneklés – mondja Cseri Zsófia karnagy. Édesapjához fűződő emlékeiről is vall a portréinterjúban.

Az a dolgunk, hogy egy életen át tanuljunk, fejlesszük értelmi intelligenciánkat, növeljük érzelmi intelligenciánkat is, mert az önfegyelem idős korban is tanulható. Lelki-szellemi és hitbeli képességeink növelését pedig kérjük imádságban Jézus Krisztustól! A spirituális intelligencia ajándékba adott lehetősége mindenkinek.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely erősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

Visky András Kitelepítés című műve bemutatásán, ünneplésén kiderült: a szerző művét már húsz éve írja. Ezalatt a kísérletek kudarcaival volt megtűzdelve a megírás útja, de éppen ezek jelölték ki a regény megszületéséhez a jó irányt. Kereste a tökéletes szót, amelyből ki tud bontakozni a történet, míg végül rátalált a bibliapóker kifejezésre.

– Örülnék, ha kicsinek bizonyulna a Nagytemplom a reformáció napján. Ha a helyi protestáns felekezetek tagjai kivonulnának a főtérre, megmutathatnánk, van az Istennek népe Debrecenben. Ebben segíthet például a megújult Egyetemi Református Templom mint missziói központ – mondta egy beszélgetésen Fekete Károly tiszántúli püspök.

A Teremtő a maga képmására teremtett mindannyiunkat. Ez az imago Dei, ez közös bennünk. Jézus mutatta meg igazán nekünk, valójában testvérek vagyunk, mindnyájan arra az Egyetlenre hasonlítunk, akinek a gyermekei vagyunk. Az ismeretlen arcok ismerőssé lehetnek, ha ezt végiggondoljuk, és vállaljuk az istenarcúságot.

Arra, hogy Teremtőnk terve tovább él és lélegzik az ünnepelni képes hívők közösségében, garanciaként ott a Lélek és az Írás ereje. A nemzeti azonosság ügyében viszont nincs ilyen biztos alap: ezt az egymást követő nemzedékeknek kell újra és újra őszinte kritika alá vonniuk.

A vágfarkasdi Életke Református Óvoda azért is épült, hogy bölcsője, megtartó eszköze legyen a felvidéki magyarságnak. A gyülekezet lelkipásztorai, az Erdélyi házaspár mindent megtesznek, hogy az intézmény képviselje a magyar keresztyén értékrendet.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

– Hát az úgy volt, hogy elcseréltem az összes Happomat a Reni százerejű Happjára. Mert a százerejű mindent legyőz. A jegeset, a tüzeset, a gyógyulósat. Mindent. És azt gondoltam, hogyha enyém lesz a százerejű Happ, akkor majd milyen jókat fogok játszani. De egy Happal nem lehet igazán jól játszani.

Tatai István hatvani lelkipásztor új könyve a Patmoszi karantén, avagy Istennél csendesül meg lelkem. A különböző témájú igehirdetések egyfelé mutatnak: válság idején lényegüljön át az elszenvedni kénytelen karantén égre nyíló szigetté az életünkben!

Jó szándékkal építjük, aggódva kísérjük – mondta Géresi Róbert püspök a lévai református templomban tartott emlékzsinaton. Száz éve e napon, ezen a helyen ülésezett a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház jogelőd egyházi közösségének alkotmányozó zsinata.

– Legutóbb a nemzeti összetartozás napján idéztem a beregújfalui Plesa Boglárka teológust, akinek a pünkösdhétfői igehirdetésében Kárpátalja helyzetére ismertem: „Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét”.