Az apostolok cselekedeteiben olvashatunk arról a gyógyítási történetről (vö. ApCsel 3,1–10), amikor pünkösd, azaz a Szentlélek kitöltetésének ünnepe után Péter és János apostolok felmentek a jeruzsálemi templomba, ahol egy születése óta sánta férfit találtak az Ékes-kapunál. Azért vitték oda ezt a férfit, hogy alamizsnát kérjen azoktól, akik a templomba mentek imádkozni.

Amikor a tanítványok arra mentek, és tőlük is adományt kért, Péter a következőket mondta neki: „Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!” (ApCsel 3,6) A sánta pedig felkelt és járt. Heti igeszakaszaink sorában Péter apostol első levelét olvassuk, amely egyik versében utal az Ékes-kapunál történtekre, amikor ezt írja: „tudva, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.” (1Pt 1,18–19) Péter apostol levelében világossá teszi, hogy az ember sem ezüstön, sem aranyon, sem semmilyen anyagi módon nem tudja önmagát megváltani. Sokan gondolják azt, hogy az Istent „le lehet fizetni”, meg lehet vásárolni, de ez téves elképzelés, mert Isten egyedüli és szuverén Úr.

Elanyagiasodott világunkban, ahol minden a pénz körül forog, ahol mindent meg lehet vásárolni, ki lehet fizetni, szinte felfoghatatlan az a kifejezés, hogy: ingyen. Márpedig Isten Fia ingyen kegyelemből váltott meg bennünket, és „ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által” (Róm 3,24). Legyenek biztatásul és reménységül a feltámadott Úr Jézus szavai: „Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.” (Jel 21,6) „Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen!” (Jel 22,17)