Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense osztja meg velünk gondolatait.
Tapasztalom, mit jelent kirakatban élni az életünket, s hogy sokszor az embert nem látják bennünk, csak a szolgálattevőt – mondja Nagy Zsoltné Kiss Katalin lelkipásztor, a Tiszántúli Egyházkerület Nőszövetségének alelnöke. Ő állította össze a lelkipásztoroknak a következő fél évre háttértámogatást nyújtó imalánc témáit.
A keresztyén ember arra használhatja fel a ma lehetőségét, hogy tudatába kerül, felvérteződik a rendelkezésre álló időkben erre: ami lehetne, az nincs. Csak ez képes feloldani azt a hamis narratívát, hogy az idős ember halálát könnyebb elfogadni, a fiatalét pedig nehéz. A gyász fájdalom, de olyan perspektívát kínál, amelynek látni akarása átsegítheti az embert ezeken az időkön.
A szélsőségek helyett a látható és a láthatatlan egyház megkülönböztetésére és a megfelelő közös használatra van szükségük. A kettős kategória célja, hogy segítsen a különféle korokban élő keresztyénnek meglátni Isten népének teljességét a saját történelmi korlátuk ellenére is.
Kilencven éve iktatták be az első délvidéki püspököt, Ágoston Sándort (1882–1960). Rögös volt az út, amíg erre kerülhetett. A Szerbiai Református Keresztyén Egyházban lezajlott általános tisztújítás során a gyülekezetek Harangozó László szabadkai lelkésznek szavaztak bizalmat a püspöki tisztségre. Megválasztásával új korszak kezdődik a szerbiai reformátusok életében.
A Felső-Tisza vidéken létrejövő, református templomokat érintő kerékpáros túraútvonalakon egyre többen tekernek. A bicikliseknek nyújtott szolgáltatásokból az egyház is kiveszi a részét: több gyülekezet is kerékpáros pihenőt alakított ki a területén, és szállást is kínál a megfáradt túrázóknak, kirándulóknak.
... van arra, hogy elmondjuk, elpanaszoljuk a magunk szenvedéstörténetét, és szükségünk van arra, hogy meghallgassuk a másokét, hogy vigasztalódjunk, más is átélte, túljutott rajta. De hogyan? Isten nem szolgája a rendnek és a törvénynek, amit alkotott, hanem Ura. Célja van mindennek, s egyszer minden a helyére kerül. Az ő szava a viharban az egyetlen igazság. Szükségünk van rá.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság heti gondolatait osztjuk meg, melyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Az orosz–ukrán háború idején Isten kérdez bennünket – szólal meg a pusztító európai fejlemény kapcsán Bogárdi Szabó István budahegyvidéki református lelkipásztor, volt dunamelléki püspök és zsinati elnök. Interjúnkban sok szó esik a XXI. századi keresztyénség állapotáról, sajátosan szorongatott helyzetéről, illetve feladatáról a kataklizmák árnyékában.
Mintha kevésbé volna meg bennünk az élet féltése, mint évtizedekkel korábban. Nem tanulunk a tragédiákat közel hozó hírekből. Mintha azt hinné az ember, a baj mindig csak a szomszédnál vagy még inkább távoli helyeken, ismeretlen emberek ajtaján kopog.
Így van az egész, együtt. Az idő és tér dimenziói, élők és holtak, szent és profán, a civilizáció és a vadon, a határok és határtalan terek, s az, hogy mindez egységes képpé akkor formálódik, ha a találkozás után a szent hely kapujából tekintek rá.
A három részre szakadt Magyarország sanyarú állapotát a reformáció nyomán kialakuló felekezeti viszálykodások tovább rontották: nem csak a politikai elit csoportjai acsarkodtak egymásra vallási érdektől és meggyőződéstől hajtva, számos család is megosztottá vált.
Pál apostol nyomában jártak budapesti teológusok és vallástanár-hallgatók, néhány tanárukkal együtt. Az útnak az az európai keresztyénséget meghatározó hívás állt a középpontjában, amelyre a tróászi látomásban így kapta meg Pál az irányt: „Jöjj át Macedóniába!”
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
– Dehogy haragszom – nevetett Bogi néni. – Nem akartál te rosszat, csak egy kicsit összekeverted a valóságot meg amit elképzeltél. De igaz, ami igaz, eléggé meglepődtem azon, amiket meséltél. Annak viszont nagyon örültem, hogy kiderült az igazság. Mert tudjátok, a szeretet nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.
– A kedvenc területeim a zene és a rajz. Más nem nagyon kérdezett még rá ezekre. A belsőm, a szívem-lelkem jön éneklés, rajzolás közben. S amikor a férjemmel együtt éneklünk, az egymás iránti tiszteletünk és ragaszkodásunk is kifejeződik. Sokszor kérdés marad bennem, vajon átér-e valami az én szívemből-lelkemből a másik emberhez.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (május 31-én) Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, majd június 1-től Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
A hitbeli egység mindig megrendítő tapasztalatunk – vallja Harkai Ferenc Csaba, a budapest-kispest-központi eklézsia lelkipásztora. Évek óta látogatja a határainkon túli magyar területeket, segítséget visz a gyülekezeteknek. A nemzeti összetartozás napja alkalmán a közös hit és nemzeti identitás összetartó erejéről, az ottani magyar közösségekben szerzett tapasztalatairól osztja meg gondolatait.
Az egy, igaz Isten, a Fiú mellénk lépett, de úgy, ahogyan csak ő tud. Társunkká vált, magára vette a tér és idő kabátját, ugyanazt, amit mi hordunk születésünktől halálunkig: az Örökkévaló egy testben szorította be magát a világunkba. Lehajolt, hogy felemeljen, kirántson a veszélyből.
A pünkösdi csoda gyógyulást hozhat egyénnek, családnak, gyülekezetnek és egyháznak egyaránt – emelte ki a Zsinat májusi ülésén, Balatonszárszón Steinbach József lelkészi elnök. Emlékeztetett: nincs valódi megújulás bűnbánat – akár kitörő zokogás nélkül. Szólt a következő időszak feladatairól, a lelki megújulás szükségességéről, a pásztori vezetés felelősségéről, a Református Egyházak Világközössége körüli kérdésekről és az egyház társadalmi küldetéséről is.