Víz és igazság
A teremtés hete jelmondata az idei ősszel a következő: „Áradjon az igazság, mint a víz!” Az Ámósz próféta könyve 5. részének 24. versén alapuló gondolat a keresztyén élet történelmi és egyúttal filozófiai alapjait érinti: a víz az univerzum egyik alapvető építőköveként (két gyakori elem, a hidrogén és az oxigén erőteljes „vonzalmán” alapuló molekula alkotja) kapcsolódik össze az igazság fogalmával, ami annak az erőteljes meggyőződésnek a kifejeződése, hogy létezik az emberi nézőponttól független, azon túli, mindig és mindenhol érvényes valami.
Bár a próféták korától hatalmas történelmi távolság választ el bennünket, az emberiség igénye – mondhatni szomja – a vízre és az igazságra nem csökkent az évezredek alatt. Biológiai adottságaink mit sem változtak: életben maradásunkhoz naponta jelentős mennyiségű víz bevitelére van szükség. A gazdagabb országokban ez a napi folyadékfogyasztás minden máshoz hasonlóan kereskedelmi folyamatokon keresztül valósul meg: a palackozott italok gyártói egészséget, életérzést, státuszt is igyekeznek eladni az ízesített folyadékokkal együtt.
Az így keletkező szeméthegyek mára óriási problémát jelentenek. Évtizedekkel vagyunk a probléma felismerése után, érdemi változás helyett a gyártók jelenleg épp a palackok kupakjának megváltoztatásával igyekeznek enyhíteni az egyre súlyosabb kollektív lelkiismeret-furdalást. Ezzel szemben a világ szegényebb részein a vízhez való viszony ma is a Biblia ószövetségi könyveiből ismert formákat mutatja: kevés, nehezen elérhető, sok esetben (egészségügyi szempontból) veszélyes vagy drága az ivóvíz.
A nyugati ember a gyarmatosítás, majd a gyarmati állapotból szabadulás ötszáz éves története során sikerrel honosította meg államszervezési módszereit, hadászati technikáit, kultúráját, divatját – és legújabban az internet virtuális valóságát a világ ezen területein, a tiszta ivóvízhez való jutás problémáját mégsem sikerült kellő hatékonysággal megoldani. Afrika, Ázsia, Középés Dél-Amerika a keresztyénség történetének is fontos területei – a misszió itt mindig egyet jelentett a segítségnyújtással a testi szenvedések, a vízhiány és betegségek jellemezte nyomorban. És talán az sem véletlen, hogy ugyanezeken a területeken az ókori sivatagi nomád harcos népek világszemléletét a modern korba továbbörökítő iszlám vallás és életforma napjainkban is terjedni, növekedni képes. Az igazság témája ugyanilyen ellentmondásokat hordoz.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!