Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Csűrös-Varga Vanda református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Kiderült, tud újat nyújtani az az alulról jövő kezdeményezés, amely nem kizárólag hittudományi végzettségű, de gyülekezeti szerepeikben nagyon is hasonló nők találkozását, tapasztalatcseréjét tűzte célul.
A megváltásnak, Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának hitem szerint csak akkor van értelme, ha a teremtést is elfogadjuk, akár a megváltást. Ha nem hisszük a világ és az ember teremtését úgy, ahogyan arról a Biblia tudósít, akkor „kirántjuk a szőnyeget” a megváltás alól is, hiszen a két tény kölcsönösen feltételezi egymást.
A Megváltó előre elmondta, egy nyáj, egy akol lesz. Jézus szólt arról, hogy neki más juhai is vannak. Ebbe ma Közép- és Kelet-Európában feltétlenül beleértendő a cigányság is – szögezi le Káli-Horváth Kálmán, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium igazgatója.
Csak akkor működött harmonikusan a családi életünk, ha közeledtem Istenhez – tudatja Szabó-Nemeskéri Borbála. Szervezetében huszonhat évesen diagnosztizáltak gyógyíthatatlan betegséget, szklerózis multiplexet. Tudta, hogy élete legmélyebb pontján a hite fogja átsegíteni.
... hete alkalom a hálaadásra az életért és Isten minden ajándékáért. Isten akarata és törvénye az, hogy teremtett világát megbecsüljük, műveljük és őrizzük, kíméletesen használjuk, és ne csak a magunk hasznát és kényelmét keressük, hanem osztozzunk embertársainkkal.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Egy egész élet emlékei között él a noszvaji gyülekezet főgondnoka és felesége, Csufor Katalin. – A feleségemnek is köszönet és hála jár azért a meleg családi tűzhelyért, amelyet létrehozva mögöttem állt – mondja Pintér Elemér. Még egy feladatot szeretne elvégezni, mielőtt átadja a gondnoki stafétabotot az utódjának.
Eszembe jutott a korai, tizenhetedik századi Amerika, a zarándok atyák (és persze anyák!) korának egyik furfangja. Az Újvilág első, szegény időszakában, amikor a vasárnapi istentiszteleteket nem templomokban, hanem imaházakban tartották, a gyülekező-hívogató jelet rendkívüli találékonysággal úgy oldották meg, hogy egy-egy hatalmas termetű, már megtért, keresztyén indián kezébe óriási tengeri kagylót adtak.
A bölcsesség, az igazság hiánya épp oly veszélyes lehet, mint az ivóvízé. Miközben a szándékok szerint lényegében vallási tanításoktól független, tudományon és technikán alapuló civilizációban élünk, a világjárvány azt is megmutatta: milyen szűk látókörű, irracionális és babonás tud lenni a tudományvallásba menekült világ is.
A felmérések szerint az őszinte kapcsolat a lelkésztársakkal a hosszú, kiegyensúlyozott szolgálat létfontosságú eleme. Ezért helyezte középpontjába a közösség megélését a Somogyi Református Egyházmegye lelkésztalálkozója. – A MINAP a hivatás tisztázása is volt – jelezte Hella Ferenc, az egyházmegye esperese.
Edwards elmélyülten szemlélte a világot, méghozzá a Szentírás fényében. Szépnek találta, amit Isten alkotott, és e szépség forrását magában Istenben látta. Prédikációi erőteljesek voltak, szavai sokakat Krisztus megalkuvás nélküli követésére késztettek. Motivációja az volt, hogy újra és újra meglátta a szépséget Isten személyében.
Megyek vizsgázni hozzá, és el kéne olvasnom. Ezek a mondatok több ezerszer hangzottak el minden évben a Debreceni Egyetem diákjai között a kétezres években. – Végh Lászlóra (1948–2023), az Atommagkutató Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársára, a Debreceni Egyetem népszerű oktatójára emlékezünk.
Jókebednek nem volt más választása. Vízre bocsátotta Mózest a kosárban, és imádkozott Istenhez, hogy mentse meg a fiát. És Isten meg is tette. Mert hiába akarta elpusztítani a fáraó kegyetlensége a gyermeket, hiába akarták elnyelni a Nílus habjai vagy felfalni a krokodilok és a vízilovak, Mózes biztonságban volt a kosárban.
– Falun mindenki ismer mindenkit, a család pedig nagyban befolyásolja, ki hogyan éli meg a mindennapokat. A példamutatás, a közösséggel való együtt gondolkodás képessége határozza meg, alkalmas-e valaki erre a szolgálatra.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.