Tanulnak-e a teológián időbeosztást a leendő lelkipásztorok?

Nincs ilyen tárgy a teológiai oktatásban. Debrecenben én vezetem a missziói tanszéket, a gyülekezetépítés című tantárgy oktatásakor elkerülhetetlenül előkerül az a kérdés, hogy gyakorló lelkipásztorként a rendelkezésre álló életidőt, szolgálati időt és szabadidőt hogyan lehet harmonizálni, illetve a szolgálati időn belül milyen szempontokat kell figyelembe venni az idő beosztásakor.

Mit tanít a teológusoknak az időről?

Röviden összefoglalva azt, hogy az idő ajándék. Isten megismételhetetlen ajándéka, amely nem pótolható, nem korrigálható. Ami elmúlt, az lezáródott, nem mehetünk vissza, és ezért nagyon érzékenyen kell bánnunk vele, be kell osztani. Óriási felelősség, hogy a szolgálatra bocsátott, rendelkezésre adott időt a gyülekezeten belül nem számolatlanul töltjük el, hanem beosztjuk, mert nemcsak időt kaptunk, hanem hozzá feladatokat is. Éppen ezért már a leendő lelkészkollégákat is arra kérem, hogy naponta készítsenek feladatlistát. Ez nem teológiai tudomány, hanem szervezés elméleti kérdés, amelynek nem csak az idővel való jó gazdálkodás a célja, hanem a prioritások megtalálása is.

Az idő végességéből fakadóan arra vagyunk kötelezve, hogy mindennap, minden időszakban, szolgálati szakaszban megtaláljuk a prioritásokat. Amikor az adott nap vagy időszak végén visszatekintünk, látjuk az értékeket, az elvégzett munkánkat, ami hálára indít bennünket. Pozitív érzést kelt a lelkipásztorban, amikor megköszöni Istennek, hogy el tudta végezni a feladatot. A visszatekintéskor látjuk az el nem végzett dolgokat is, amelyeket újra priorizálni kell, hogy valóban szükségesek-e. Dönteni kell, hogy visszük-e tovább magunkkal vagy elengedjük, mert a következő nap sincs realitása annak, hogy elkészüljön.

Mely feladatoknak kell prioritást élvezniük egy lelkész időbeosztásában?

Az egyeztetésnek Istennel, a megállásnak előtte, a tanácskérésnek tőle, a hálaadásnak, bűnbánattartásnak meg kell előznie minden más tevékenységet. Ez fizikailag történhet úgy is, hogy nem reggel hatkor „állok szóba az Istennel”, hanem a napi tevékenységem miatt máskor, de valahol mégis ezt az istenkapcsolatot tartom a ciklus elejének, jelentőségét tekintve mindent megelőző dolognak. Ha este szánom oda az időt, akkor este lesz a következő nap cikluskezdése, mert az Isten színe előtt való megállás igazítja el a lelkipásztort a személyes kegyességének gyakorlásában, illetve a közösségért vállalt felelősség gyakorlásában. Nem tudhatja ugyanis csak a saját képessége és szürkeállománya alapján eldönteni azt, minek van prioritása, melyik utat válassza. Nyilvánvalóan Isten adott készségeket, képességeket, amelyek ezekben a döntésekben meghatározók, de az idő sajátossága, fogyása és megismételhetetlensége miatt Isten segítségével derül ki, mi lesz az, ami egy adott munkanapon vagy szolgálati szakaszban jelentőséget élvez, illetve mely feladatok lesznek elvégzésre méltók.

Milyen az ön időbeosztása?

Én három területen teljesítem a szolgálatomat: lelkipásztorként a gyülekezetben Nyíregyházán, egyetemi oktatóként a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen és esperesként a Nyírségi Református Egyházmegyében. Az időbeosztásom ezért nem feltétlenül eligazítást adó példa, mert ez háromemberes feladat. Sokan meg is kérdezik, hogyan tudom ezt végezni. Viszonylag konszolidáltan, nagy baleseteket nem szoktam elkövetni egyik területen sem. Ez az időbeosztással is magyarázható: az Istennel való egyeztetéssel, az önazonosságom naponkénti tisztázásával, a feladatok időbeli elhelyezésével. Az időbeosztás abban is segít, hogy ne késsek el. Nem is szoktam elkésni az óráimról, a szolgálatomról, és nem is lihegve érkezek meg egyik szolgálati helyről a másikra. Beosztom az időmet. Miután Istennel egyeztettem, rászántam az időm legjavát a megállásra előtte, felhatalmazottnak érzem magam arra, hogy a tőle kapott eligazítás alapján osszam be az időmet akár háromfelé, akár egyfelé. Persze családom is van, ott is igyekszem helytállni. A szolgálati területeim szépen egymásba kapcsolódnak, szinte egybefonódnak: lelkészképzés, gyakorló lelkészség, egyházvezetés. Ezek nem elveszik egymástól az energiát, nem elrabolják az időt egymástól, hanem mindegyik pluszt ad a másik területhez. Legalábbis az én életemben, nem biztos, hogy másnál is így működik, de én ezt így élem meg.