A heti bibliai részhez – Kinek mondanak engem?

Ezt kérdezi Jézus a tanítványaitól (Mk 8,27). Jézus betegeket gyógyított, megszaporította a kenyeret. Sokan csatlakoztak hozzá, de a farizeusok most is kísérteni akarták őt. Ezek után kérdezi meg, hogy kinek mondják őt az emberek. Így feleltek: „Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások pedig egynek a próféták közül. Jézus tovább kérdezte őket: Ti kinek mondotok engem? Péter így válaszolt neki: Te vagy a Krisztus” (28–29). Voltak, akik a Heródes által meggyilkolt Keresztelő János továbbélését látták benne, mások úgy gondolták, hogy Illés vagy más próféta öltött benne testet. Ezeket hallották az emberektől. Ezután kérdez rá Jézus arra, amit igazán hallani akar, hogy a tanítványok kinek mondják őt. Közülük máskor is sokszor Péter volt a legőszintébb, most is ő válaszol: „Te vagy a Krisztus.” Lukács is leírja ugyanezt, nála Péter ezt mondja: „Az Isten Krisztusának”.

A Krisztus ’felkent’-et jelent, akit Isten elküldött és különös feladattal megbízott. A zsidók várták a megváltó Messiás eljövetelét. Péter válasza azt jelenti, hogy Jézusban az Istentől elküldött Megváltót ismerte fel. „Jézus a Krisztus!” – ez volt az első keresztyén hitvallás. Ennek bővebb megfogalmazása vált a kezdőbetűiből a hal (görögül „ichtüsz”) szót kiadó hitvallássá: Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó. Az első keresztyének az üldözések idején is a hal jeléről ismerték fel egymást. Fennmaradt egy római börtön falába karcolva is. Valószínűleg bebörtönzött keresztyén véste oda a maga erősítésére.

Ez is mutatja, hogy a Jézusról való hitvallás nem mindig veszélytelen. Még Péter is megtagadta mesterét nagypénteken. „Hinni taníts, Uram!” Jézusnak ma is hitvalló tanítványokra van szüksége. Ígérte, hogy akik vallást tesznek róla, azokról ő is vallást tesz a mennyei Atya előtt.