Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vassné Baki Ilona nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
A Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom már a kezdetek óta állandó résztvevője a Csillagpontnak és segíti a visszakapott iskolák oktatóit és tanulóit a reformátusságuk megélésében – mondja Kovács Dia iskolalelkész, a mozgalom munkatársa.
A mennybemenetel azt jelzi, hogy Isten elfogadta elégtételként Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását az ember bűne miatt. Ezzel megtörtént a kiengesztelés, a megbocsátás. A Mennyei Atya nem megisteníti emberré lett Fiát, hiszen sosem veszítette el istenfiúságát, hanem jutalomból dicsőséggel koronázza meg, és felemeli maga mellé, az őt megillető helyre.
Járay Márton református teológus, egyetemi oktató és Mucsi Zsófia lelkipásztor, a Missziói Szolgálat munkatársa gyakorló lelkészként és segítőként is megtapasztalták hivatásuk minden szempontból sajátos küzdelmeit. Szakács Gergely Attila, a pápai református gyülekezet lelkészi elnöke bizakodva várja a lelkészeket támogató program kibontakozását.
– A lelkészi szolgálat évei során egyre inkább kirajzolódik számomra a hűség fontossága – vallja Németh Judit református lelkipásztor. Harmincöt éve szolgál a Salgótarjánban és a szórványban élő református családok, néhány tagú közösségek között. Három felnőtt gyermek édesanyja. Tavaly Dobos Károly-díjat vehetett át.
... és a kényszerítés szavak ellenérzést váltanak ki belőlünk, mert erőszakra utalnak. Sok visszaélés történt évszázadokon át az egyháztörténelemben éppen erre a szóra hivatkozva. Sajnos ma is vannak, akik ösztönösen erőszakosok, másokra kényszerítik a saját igazságaikat, nem Isten országát építik vele, hanem a saját hatalmukat és dicsőségüket.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely erősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
A Szentlélek munkájáról szólva először arra kell emlékeztetnünk magunkat, hogy ő egy az Atyával és a Fiúval, és a Szentháromságnak ebben az egységében a teremtés kezdetétől munkában van – olvashatjuk Hit-vallás rovatunk új részében, melyben a Szentlélek Úristen munkáját, ajándékait és áhított gyümölcsét vizsgáljuk röviden.
Köntös László volt dunántúli főjegyző Hittem, azért szóltam című kötetének írásai a református teológia nagy kérdéseit taglalják, biblikus hűséggel, nagy teológiai és filozófiai mélységgel, ugyanakkor érthetően és mindenki számára világosan. A könyv összegyűjtött cikkei hetente jelentek meg a Reformátusok Lapja hasábjain a 2019–2020 közötti időszakban.
Artikuláris emléknapot és missziói találkozót tartanak evangélikus testvéreink az egyházkerületükben, a Dunántúlon. Számomra azt jelzi a rendezvény, hogy lehet az értékeket ünnepelve emlékezni. Felmutatni azt, hogy a legzordabb körülmények ellenére tartottak ki eleink, akik nélkül ma nem volnánk.
Ravasz László utolsó püspöki jelentésében fontos kérdésekről szólt. Elemezte az egyház és az állam közötti helyzetet is. Hangsúlyozta, hogy „az egyház és az állam viszonyára nézve a református egyház azt a megoldást tartja leghelyesebbnek, amit a szabad egyház szabad államban jelszó fejez ki”.
A kölcsönös örömmegosztás, egymás megsegítése, lelki megmelengetése folyamatosan életben tart egy kapcsolatot. Ebben segít a közös hit is – hallom egy hatgyermekes, bizonyságtevő református házaspártól a Veszprém vármegyei Halimbán. A feleség a falu polgármestere, a férj neves történész.
– Renivel a Happokat gyűjtjük közösen, Rolival meg építünk... Ez szeretet volna? – Már hogyne volna. Hiszen olyan dolgokat csináltok együtt, amit mind a ketten szerettek. Ha jól ki akarsz jönni Rolival vagy a többiekkel, akkor viselkedj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled viselkedjenek. Mert Jézus is azt mondja: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük...”
Görögországban tárgyalt a Református Egyházak Világközösségének Európai Területi Tanácsa. Az összejövetel témáinak az orosz–ukrán háborút és következményeit, valamint az igaz istentiszteletet választották.
– Családom több szállal is kötődik a református egyházhoz. Sárospatak tizenegyezer fős kisváros, és aki akár kissé is nyitott szemmel, füllel jár Patakon, tudhatja, hogy az orvosi hivatásom mellett a református gyülekezet főgondnoka is vagyok.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.