Rögös út vezetett idáig: Szabó Ferenc több sikertelen elvonókúra után végül a megtérésben és a hitben talált elég erőt és kapaszkodót, hogy leküzdhesse az alkoholizmust. Immár hetedik éve tiszta, és hűségesen végzi szolgálatát, gondozza a templomkertet. Látogatásunk elején körbejárjuk a monori kistemplomot. Feri bácsi büszkén mutatja, micsoda sziklakertet alakított ki. Most már tud és szeret is mosolyogni, főleg amikor kiderül, hogy földik vagyunk: ő Hajdúböszörményből származott el, én pedig debreceni vagyok. Az ízes alföldi kifejezéseket mondogatjuk egymásnak, miközben Feri bácsi megosztja velem a történetét – azért is, hogy mások is okulhassanak belőle, és erőt meríthessenek, mert mindig van visszaút.

– Hétfőtől péntekig dolgozom itt, reggel nyolctól fél ötig. A kert rendbetételével, gondozásával foglalkozom. Jó a levegőn lenni – sorolja. Hideg, de napsütéses februári napon állunk a kertben. A tavasz ébredése előtt a legfontosabb feladat a falevelek összegyűjtése, de mindig van mit tenni.