Ha az 1560-as évek európai körképét vizsgáljuk, valószínűleg nem az jut eszünkbe, hogy nyugodt évtizede volt a kontinensnek. Angliában a Véres Mária uralkodása idején zajló vallási üldözések utáni időket élték éppen. Nővére halála után trónra lépve Erzsébet azon igyekezett, hogy királyságában megszilárdítsa az anglikán egyházat.

EURÓPA A VALLÁSHÁBORÚK SZORÍTÁSÁBAN

Franciaországban éppen lendületet vett a katolikus–hugenotta szembenállás a vassy-i vérfürdővel, amelyet a katolikus Guise herceg kísérete rendezett a protestánsok sérelmére. Az itteni küzdelmek csúcspontja valamivel később, 1572-ben Szent Bertalan éjszakája lesz, amikor több ezer hugenottát mészárolnak le Párizsban. Német földön valamelyest csillapodni látszottak az indulatok az 1555-ös augsburgi vallásbékével, ellenben Spanyolországban ekkoriban tombolt az állami inkvizíció. Közép-Európa története egyik legnagyobb próbatételét élte meg, hiszen a muszlim vallású Török Birodalom ekkor már kiépítette állásait a Kárpát-medence területén.

Kevés olyan zuga volt a földrésznek, ahol ne lettek volna politikai-vallási indulatok, kivétel Erdély: ott 1564-ben mondják majd ki a vallási türelmet, Tordán. Ez az év azonban Európa másik országában is emlékezetes dátum, hiszen az ekkorra radikális változásokon áteső Svájcban meghalt Kálvin János. Genf városa a prédikátor halála idején a Kálvin nevével fémjelzett nemzetközi mozgalom centruma volt. Olyan hely, amelyet a biztonság, az erkölcs és a puritán szemléletmód jellemez, és amelyről John Knox úgy ír egy helyütt, hogy az „Krisztus tökéletes iskolája” a földön.

A GENFI REFORMOK

A prédikátor elsődleges céljaként az erkölcs és a rend megszilárdítását tűzte ki, ennek érdekében hozott intézkedései tették Genf városát a protestantizmus nemzetközileg elismert fellegvárává.