Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (IV. 30-ig) Kun Mária Kun Mária nyugalmazott református lelkész, főiskolai docens, és (V. 1-től) Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztják meg velünk gondolataikat.
A Makropædia – a könyv kortárs olvasata című tárlat november 2-ig tekinthető meg a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában. A kiállítóteret besötétítettek, a vitrinek fénye vezeti a tekintetet. Aki ismeri a könyvtár hangulatát, biztosan megjegyzi a látványt, melyet a terem új atmoszférája nyújt – állítja Veress Dániel kultúrtörténész.
Háromdimenziós emberi kapcsolataink között mind jobban teret kell engednünk az Isten kegyelmének, jelenlétének. Mert az ő kegyelme, amely átível határok felett, olyan erő, amely legyőzi az előítéleteket, segít nagylelkűvé válni, meg nem érdemelt ajándékot adni egymásnak, elengedni tartozást, megáldani ellenséget és barátot egyaránt.
Célunk, hogy folyamatosan érezzék: ott állunk mögöttük, bármikor megszólíthatók vagyunk, nem virtuális, csak papíron létező szervezet a miénk, hanem olyan szolgálat, amelyet meg lehet keresni, a támogatását kérni – mondja Lenkeyné Teleki Mária, a két éve indult Dunamelléki Katechetikai Támogató Szolgálat vezetője
A ruházat nyelvrendszer, számos információt hordoz. Ma már társadalmunk és az emberek sokrétűsége miatt nincsenek behatárolt divatirányzatok – állítja Illéssy Lenke designer, aki valaha lelkipásztornak készült. Divatról, nőiességről, önismeretről és Isten bátorító szeretetéről beszélgettünk vele.
Nem mindegy, hogy bolyongunk a magunk pusztájában negyven vagy nyolcvan évig csöndes kétségbeesésben, bizonytalanul, vagy a Lélektől vezérelve járunk Megváltónk után. Nyitogassuk a szemünket és a szívünket, hogy lássuk a Fényt, a világ Világosságát, hogy el ne tévesszük a célt!
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Nagyon is észreveszi, különösen visszatekintve, a Gondviselés nyomait az életében a 95 esztendős Kulin Sándor nyugalmazott orvos, volt országgyűlési képviselő, aki hatvan évig szolgált presbiterként. Állítja, az Úr nemcsak szüntelenül vigyázott rá, hanem vezette is őt.
Lehet a lelkészeket súlytalannak, akár pipogyának ábrázolni, de bosszantott, hogy a gonosz védelmezőjének szerepében láttam az egyházat olyan alkotásban, amely egyébként kedvemre való, és szívesen mutatom meg a gyermekemnek. A film elvarrta a szálakat, egy maradt függőben, a templom, a száz csuhás ügye.
Gondoskodnom kell a családomról, magamról. A lelkemről, a testemről. A kocsimról, a cipőimről, a mobilomról. Az csak nem olyan nagy baj, ugye, Uram? Jézus tudta, hogyan gondolkodunk, ezért számos alkalommal emlékeztetett arra: az Úr gondoskodik az övéiről. Ez nem azt jelenti, hogy karba tett kézzel kell kísérteni az Istent, megtart-e akkor is, ha magam semmit sem teszek ezért.
A kálvinista örökség fél évezred múltán is meghatározza a református egyház működését és szemléletét. A prédikátor fő művével – A keresztyén vallás rendszere – új műfajt alkotott: a világot teremtő, az embert megváltó és annak életét megváltoztató Istenről, valamint a keresztyén életről szóló bibliai tanítását foglalta össze.
A depresszióval, öngyilkossággal, alkoholizmussal szemben a vallásosság védőfaktor. A mentális betegségekből a vallásos közösséghez tartozók könnyebben épülnek fel – tudatja Kállai Imre lelkész, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának részlegvezető szakorvosa.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatóak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
Az igazi kincs a mennyek országa, amiért érdemes mindent feláldozni. A földi kincseket, vagyont, gazdagságot. Ha a többiek bolondnak néznek vagy kicsúfolnak amiatt, hogy a mennyei kincseket gyűjtögeted, akkor is megéri. Ezért ad Jézus ilyen tanácsot: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti...”.
– Istent teremtő, alkotó, kreatív elmeként tudom megragadni. Ebből születünk mindannyian. Nagyon szeretem magát az embert, aki az Isten által teremtett eredeti állapotában csodálatos, de csúnya és gonosz is tud lenni. Érdekes az embernek ez a kettőssége, engem lenyűgöz.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.