Harminc éve huszonnégy órás szolgálatban

Előfizetek

A nevelőszülőségre áldást kell kapni az Úrtól, csak így lehet elhordozni és szeretetben végezni ezt a szolgálatot – vallja Viki és Attila (a vezetéknevüket a gyermekek érdekében nem fedjük fel). Immár harminc éve látják el ezt a feladatot, 2021 óta a Református Szeretetszolgálat fenntartásában működő Nyugat-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ égisze alatt. Három saját gyermekükön kívül több mint tíz csemetét neveltek fel és indítottak útjára hitben, szeretetben. A mindennapokról, a szolgálat nehézségeiről és szépségeiről egyaránt őszintén beszéltek lapunknak.

Viki és Attila : – Csak úgy lehet nevelőszülővé válni, ha a pár mindkét tagja akarja. Itt megtalálta zsák a foltját – nevet össze Viki és Attila Fotó: Szirák Sára

Hétköznap délután látogatom meg őket a kertes családi házukban. Nagy asztal köré ülünk mindannyian: a szülőkön kívül Zsófi és Ede, valamint a család két kutyusa. Viki és Attila több mint harminc éve nevelőszülők, a hetvenhez közelítenek – de nyugodtan letagadhatnák a korukat. Zsófi már felnőtt, több mint húsz éve velük él, önálló életvezetésre támogatással képes, otthonosan ül a kanapén, a család tagja. Ede tizenhét körüli, különleges ellátási szükségletű, cukrászsegédnek tanul. Udvarias, csendes fiú. Mint a pár jelzi, a nagy korkülönbség folyamatosan fenntartja bennük az érdeklődést a fiatalabb korosztály megértése iránt.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!