Az újraértelmezett Josephus

Előfizetek

A Selye János Egyetem Református Teológiai Karán 2020 óta működő Josephus Kutatóintézet munkája nyomán a harmadik kötet látott napvilágot az ókori szerző munkásságáról. Az I. századi történetíró életműve iránti érdeklődés felélénkült az elmúlt évtizedekben.

Napjaink irodalomértelmezése kerüli a szerzői szándék témáját, a történeti kutatás azonban nem nélkülözheti az író törekvéseinek leleplezését. A Josephusnál található ellentmondások ellenére művei nélkülözhetetlen forrásai az Újszövetségkutatásnak és a korabeli judaizmus vizsgálatának.

A Kálvin Kiadóval való együttműködés eredményeként jelent meg a kanadai vallástörténész, Steve Mason kötete, amelyből megtudhatjuk, hogyan is értelmezzük ezeket a kordokumentumokat. A Josephus és az Újszövetség című monográfia arra mutat rá, hogyan olvassunk a sorok között, ha A zsidó háború vagy A zsidók története kerül a kezünkbe.

A Hasmoneus-dinasztiából származó író Joszéf ben Mattitjáhú néven született Kr. u. 37-ben Jeruzsálemben, papi családban. Önéletírása szerint tizenhat évesen a legnagyobb zsidó iskolákban – a farizeusoknál, a szadduceusoknál és az esszénusoknál – folytatott felsőfokú filozófiai tanulmányokat. Kanyargós pályafutása során számos különböző szerepkört betöltött: volt diplomata, Galilea közigazgatásának vezetője, hadvezér, három római császár kegyeltje, népének történetírója. Tekintették a béke barátjának és hazaárulónak egyaránt. Hogy mindez miképpen történt, annak segít utánajárni monográfiájában a Groningeni Egyetem professzora.

A háromszáz könyvből álló Josephus-életmű magán viseli a hellenista történetírás jellegzetességeit. Éppen ezek az alkotói fogások azok, amelyek olykor elrejtik a mai olvasó elől a tényeket, s csak ezek felismerése révén kerülhetünk közelebb a valós történésekhez.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!