A FOGALOMRÓL RÖVIDEN

Az Európai Uniónak a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó tömör és közérthető meghatározása szerint (amely csak egy a sok közül) ez olyan gép, amely emberhez hasonló képességeket mutat, például következtetésre, tanulásra, tervezésre és kreativitásra képes. Tehát akár rendelkezik, akár nem emberhez hasonló képességekkel, ezt mutatja: ha a szomszéd szobában van egy gép és egy ember, és a velük való kommunikáció alapján nem tudjuk megmondani, hogy melyik az ember, akkor a gépet intelligensnek tekintjük (Tu- ring-teszt).

Az élet különböző területein már megjelentek sok szempontból intelligens gépek, például ma már természetes, hogy egy utazást a BKK útvonaltervezője vagy a MÁV applikációja sokkal gyorsabban, hatékonyabban megtervez, mint a legtöbb ember. De a képek elemzése, javítása, torzítása, hamisítása is jobban megy a gépnek, mint nekünk. Egyelőre ezek az élet egy-egy területén felülmúlják az embert, de nem sokoldalúak. Amelyik megveri a sakkvilágbajnokot, nem tud főzni. Nagy kérdés a kreativitás, de itt is eljutottunk oda, hogy a gép olyan új megoldásokat is képes megtalálni, amelyeket ember még soha. Megjelentek a festészetben, a fotográfiában, a zenében gépek alkotta művek, és napjaink chat- botjai olyan szövegeket alkotnak, amelyek nem egyszerű másolatai a meglévő szöve- geknek, bár egyelőre még sokszor kiforratlanok. Csak idő kérdése, és nagy nehézség lesz felismerni, hogy melyik szöveget alkotta ember, melyiket gép. Például amikor családtagomnak mutattam valós és gép alkotta képeket, nem tudta megmondani, melyik a gépi és melyik valós fotóportré. Mint minden újdonságnál, itt is megjelenik az idegenkedés, a – részben jogos – félelem.