A malomkövön álló templom
Cirógatja az arcunkat a késő őszi napsütés. Az aprócska beregi faluban, Tákoson alig találkozunk járókelővel napközben. Mindenki dolgozik, tanul, a turisták is búcsút intettek idénre Bereg gyöngyszemének. Pedig messzi vidékekről is jönnek idegenek: a saját szemükkel akarják látni a népi építészet remekét, a festett fakazettás mennyezetű, eredeti pompájában tündöklő templomot.
Csaknem negyed évezreddel ezelőtt emelték Istennek ezt a hajlékot a derék tákosiak. Kései utódaik is áhítattal lépik át a küszöböt: itt megállt az idő. Évszázadokat lépünk vissza a történelembe. Szinte látjuk magunk előtt a népviseletbe öltözött, fejkendős asszonyokat, lányokat. A férfiak az ajtó előtt leveszik a kalapjukat. A hagyomány szerint foglalják el megszokott külön helyüket, sokan az énekeskönyvet is a padokon hagyják. A lelkipásztor és családtagjai a szószékkel szemben ülnek le.
Akármerre pillantunk, mintha múzeumban vagy tájházban nézelődnénk: a padokat, a hangvetős szószéket, a karzatot a beregi táj kincse, a keresztszemes garnitúrák díszítik. Életre kelnek a bibliai motívumok, a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán, a bőséget szimbolizáló gránátalma, a szilva, a tulipán. A házi áldást keresztszemessel varrták ki, még a Biblia és az énekeskönyv is ezt a különleges csomagolást kapta. Híven őrzik az évtizedekkel ezelőtt szorgosan öltögetők keze munkáját.
Hét éve pásztorolja a gyülekezetet Kanyó László. Egyszer helyettesítette szolgatársát Tákoson, és a gyülekezet azonnal szívébe zárta. Amikor az elődje elment, küldöttséget menesztettek a Szabolcs-Beregi Református Egyházmegye espereséhez, hogy a presbitérium tárt karokkal várja a fiatal lelkipásztort. Kérésüket Isten is meghallgatta. Sürgették Kanyó Lászlót, költözzön át a közeli Gelénesről, mert akkor igazi az egyházközség, ha helyben lakik a pap. A kőhajításnyira fekvő járási székhelyen, Vásárosnaményban született 1982-ben. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába édesanyját és nővérét követve felvételizett, de még nem rajzolódott ki előtte a pálya. Jogi pálya, állatorvos vagy lelkipásztor – ezt a három hivatást látta maga előtt. Ha ő nem tudott dönteni, Isten érthetőbben is közölte vele az elhívását: egy napra tűzték ki a felvételit az Államigazgatási Főiskolán és a teológián. Több kérdése már nem maradt. 2006-ban végezte el a Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológus–lelkész szakát, 2010-ben szentelték fel. Azóta szerzett angol–történelem és vallástanári oklevelet is. Gyakran imádkozott azért, nehogy városba kerüljön: neki Bereg a szűkebb hazája, a biztonságot jelentő anyaöl, és kis faluban érzi a közvetlen kapcsolatot a hívekkel.

Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!