Az első nap kezdőáhítatát Steinbach József, a Zsinat lelkészi elnökének beszámolója és annak elfogadása követte (ez alkalomból vele készített interjúnkat a 8–10. oldalon olvashatják), majd megválasztották a Zsinat új lelkészi alelnökét, Barna Sándor tiszáninneni püspököt.

Pontosították a lelkipásztorok szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény több részletét.

Elfogadták második olvasatban a lelkészek ellátásáról és nyugdíjintézetéről szóló törvény korábban tárgyalt módosításait, és támogatták a kántori szolgálatról szóló törvény koncepcióját, amely remélhetőleg tavaszra elkészül. Első olvasatban módosításokat hagytak jóvá a református hittanoktatásról szóló törvényhez, valamint megszavazták a gondozó egyházközségekről szóló zsinati szabályrendeletet.

Támogatták azt a javaslatot is, hogy a Református Köznevelési Előfinanszírozási Alap működése terjedjen ki minden intézményre, az eddigi önkéntes befizetést pedig tegyék kötelezővé. Az alapból a tagintézmények kölcsönt igényelhetnek.

Az ülésen Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója ismertette az egyház cigánymissziós és testvéri szolgálati stratégiájának tervezetét. Utóbbi fogalomra a főigazgató tett javaslatot az eddig használt felzárkóztatás helyett. Hangsúlyozta, nem szabad összemosni a felzárkóztatási és a cigánymissziós stratégiát: ez utóbbi kifejezetten arról szól, hogyan lehet a krisztusi örömhírt elvinni a cigányok közé.

Az ülés második napján az előző napon első olvasatra elfogadott törvényjavaslatokat a Zsinat második olvasatra is tárgyalta. Az alkotmánytörvény, a lelkipásztorok helyzetéről szóló törvény és a hittanoktatási törvény módosításain nem változtattak, ismét megszavazták őket. A választási törvényhez benyújtott egyik módosítás megengedi, hogy ha a presbitérium létszámának két harmadát sikerült megválasztani, akkor a testület elkezdheti a munkát, és csak a be nem töltött helyekre kell kiírni új időközi választást. Ehhez tették hozzá, hogy legalább hat főt meg kell választani, hogy élhessenek ezzel a lehetőséggel, és pontosították az időközi választás szabályainak megfogalmazását is.

A jogszabály-módosításokat a meghívott vendégként jelen lévő Demeter Zsolt, az Amerikai Magyar Református Egyház főgondnokának felszólalása követte, aki köszöntötte a Zsinatot a százéves fennállását ünneplő egyház nevében.

Ezután átadták a Kiss Ferenc- és a Juhász Zsófia-díjat. Előbbit idén Vass Zoltán, az Első Magyar Református Egyház torontói lelkipásztora vehette át, utóbbit Magyarné Balogh Erzsébet, aki 2005-ben gyülekezeti szolgálatból került a társadalmi missziókat összefogó zsinati hivatali osztály, majd a Református Missziói Központ élére. – Egy tematikus, ifjúsági szolgálatra koncentráló év lehetőség arra, hogy ne csak a fiatalokat szolgáljuk, hanem a családokat, tanárokat és mindenkit, aki a fiatalokkal foglalkozik – mondta következő megszólalóként Ablonczy Áron lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala ifjúsági osztályának vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy a református gyülekezetek hatvanöt százalékában nincs semmilyen ifjúsági munka, ezért is szeretnék segíteni azokat, akik meg vannak akadva az ifjúsági szolgálatban, hogy megtéréseket hozzanak a fiatalok életébe.

A Zsinat elfogadta, hogy 2025 legyen az ifjúsági szolgálat éve. Kitűnően illeszkedik a tematikába a jövő nyáron ismét sorra kerülő Csillagpont fesztivál, amely fő témájának ezúttal a fiatalok jó részét érintő probléma, a szorongás körüljárását választották. Az eseményen szeretnének nemcsak kérdéseket feltenni, de evangéliumi válaszokat is adni a fiataloknak.

A Zsinat végül megemlékezett két fontos évfordulóról: mind a Református Telefonos Lelkigondozás, mind a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió idén ünnepli alapításának negyvenedik évfordulóját.