Mennyei Atyánk! Boldogan emeljük fel hozzád a szívünket. Köszönjük, hogy vallhatjuk és tapasztalhatjuk: szereteted megtartó valóság, pajzs fölöttünk és igaz ölelés. A második tekintetünk azonban magunkra esik. Jelenléted bátorít, hogy vállaljuk a panaszunkat, mondjuk el, mi fáj és hol. Egyúttal hív, hogy vállaljuk a felelősséget a szavainkért, tetteinkért. Látod, sokszor ideges reakciók azok, amikor szívünk nem talál benned elég örömet, és nem tölti el a bizalom. Hívunk, újítsd meg szívünket, és állíts irányba, hogy neked élhessünk!

Ámen.