Balog Zoltán püspök imádsága
Elhangzott a Zsinat február 16-i értekezletén
– Hűséges Istenünk, teremtő, szabadító, megtartó Istenem, Urunk, Uram, Jézus Krisztus! Neked hatalmad van, hogy odaadd az életedet értünk, és erőd is van hozzá. Megtetted, és életedet újra és újra odaadtad nekünk. Nekem nincs sem hatalmam, sem erőm ehhez. Én ahhoz kérem az erőt, hogy le tudjak mondani arról a megbízatásról, amelyet egyházad, a Magyarországi Református Egyház népének megbízásából a mi választott tisztségviselőink rám ruháztak. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ez ne menekülésből történjen.
Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ez ne politikai megrendelésre, ne képmutató, külső nyomásgyakorlásra történjen. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ne egyházunkba férkőzött, hatalomra vágyó emberek kényszerítésére történjen. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ne számításból történjen. Hogy ne a féltőn szeretők cserbenhagyása legyen. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ez a te akaratodat keresve történjen.
Erősíts meg! Erősítsd meg azokat, akik nem engednek a külső nyomásnak! Erősítsd meg azokat, akik tudják, hogy nem test és vér ellen van hadakozásunk! Erősítsd meg azokat, akik ki akarnak tartani az igazság mellett, és nem akarnak a világ szerint, a világ logikájában élni és dönteni! Erősítsd meg azokat, akiknek egyházunk egysége fontosabb, mint a hitetlenek hitetése!
Adj erőt nekem, személyesen szembenézni tévedéseimmel, hibáimmal, bűneimmel! Szembenézni azzal, hogy milyen gyakran bíztam inkább a politika erejében, mint a te hatalmadban. Szembenézni azzal, hogy egyházunk milyen kiszolgáltatott évtizedek, talán évszázad óta külső erőknek és hatalmaknak, és annyiszor enged nekik.
Erősíts meg, hogy szembe tudjak nézni azzal: nem elégszer tudtam átadni magam teljes szívvel a te akaratodnak, hanem jobban bíztam a magam okosságában, világi eszközök erejében! Bocsáss meg! Azért nem kérek bocsánatot, hogy kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek. Annyiszor kértem lelkipásztorként kegyelmet világi hatóságoktól, emberektől embereknek. S kértem kegyelmet elsősorban magamnak, tőled, kegyelmes Isten.
Köszönöm, hogy átéltem és átélhetem a megbocsátás kegyelmét. Add ezt azoknak is, akik most kegyetlenkednek! Bocsáss meg, hogy nem voltam elég éber és körültekintő, s nem láttam, milyen veszélyek leselkednek ebben a kegyelmi ügyben országunkra, nemzetünkre, egyházunkra, köztársasági elnökünkre. Bocsáss meg, ha a gyermekbántalmazás áldozatai azt érezhették, hogy magukra maradnak, nemcsak most, hanem annyiszor az életben. Védd őket akkor is, amikor mi ezt elmulasztjuk! Leteszem kezedbe egyházunk életét. Mindig is ott volt, most is ott van, hiszen itt van a legjobb helyen.
Leteszem a Zsinatunktól kapott tisztségemet. Egyházunkért teszem. Hogy ne bánthassák tovább az ártatlanokat. Hogy ne fordíthassák szembe még inkább azokat, akik ebben a Magyar Református Egyházban összetartoznak a te szeretetedben. Leteszem, hogy lehessen böjtöt tartani. Böjtöt tartani és imádkozni, míg eljutunk nagypéntekig és a feltámadás ünnepéig.
Adj ehhez erőt nekem! S adj ehhez erőt mindazoknak, akik a te hangodra akarnak hallgatni. Akik bíznak benne, hogy senki sem ragadhat ki minket a te kezedből. Akik hisznek benne, hogy te mindennél nagyobb vagy.
Ámen.
Balog Zoltán református püspök a Zsinat február 16-ai értekezletén lemondott lelkészi elnöki tisztségéről. A Magyarországi Református Egyház törvényei szerint a lemondás a Zsinat következő ülésén hozott döntéssel válik hatályossá.
Ezen az értekezleten nem került sor szavazásra. A soron következő zsinati ülésig Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi alelnöke látja el ügyvezetőként az elnöki teendőket.