C. S. Lewis Belfastban született 1898. november 29-én. Még egészen kis gyermekként közölte, hogy nevezzék Jacknek, mert neki ez a név tetszik, családtagjai ezért egész életében így szólították. Apja sikeres ügyvéd volt, hamar kertvárosi otthont tudott nyújtani a családnak. A ház tele volt könyvekkel, a leendő író és bátyja, Warnie szabadon olvashattak ezekből, és a padláson saját képzeletük teremtette világokban játszhattak.

Később így írt erről az otthonról: „Az új ház fontos szerepet játszik élettörténetemben. Belém ivódtak a hosszú folyosók, napsütötte üres szobák, hallgatag emeleti csöndek, magányosan átkutatott padlásszobák, bugyorgó ciszternák és csövek távoli nesze, a cserepek alatt fütyülő szél. S persze a mérhetetlenül sok könyv… Könyvek hevertek a dolgozószobában, a szalonban, a ruhásszekrényben […] Olyan biztosan tudtam, hogy találok magamnak valami újat, ahogyan a mezőn járó ember tudja, hogy talál egy új fűszálat.” Attól kezdve, hogy bátyja bentlakásos iskolába került, a kis Jack még inkább beletemetkezett a könyvekbe.

A család a belfasti Szent Márk anglikán templomba járt, ahol Lewis anyai nagyapja, Thomas Hamilton parókus volt. De a tragédia hamarosan elérte a famíliát: édesanyja 1908-ban rákban meghalt. Az író később így emlékezett vissza erre az időszakra: „minden tartós boldogság, minden nyugalom és biztonság eltűnt az életemből […] most már csak szigetek álltak ki a tengerből, a hatalmas kontinens elsüllyedt, mint az Atlantisz.”