Itt is értékes emberek élnek
Sokan a helyiek közül sem ismerik, pedig csaknem százhúsz idős és fogyatékossággal élő embert lát el a vésztői Református Nefelejcs Otthon. Az intézményt vezető Kocsis Ádám lelkipásztor szolgálata kezdetén a szokásostól eltérő feladatnak élte meg köztük a magvetést, ma már a sérültek konfirmációjára készülnek. A lelkész azt is küldetésének érzi, hogy bekapcsolja őket a város életébe.
Az intézmény – hivatalos nevén Református Nefelejcs Otthon Vésztő és Alapszolgáltatási Központ – a Balogh Mátyás Református Diakóniai Központ egyik telephelye, amely 2023 májusában került a Békési Református Egyházmegye fenntartásába. A vésztői otthonba Kocsis Ádám telephelyvezető-lelkipásztor hívására látogattunk el.
Az előtérben mesébe illő falfestmény fogad, a tarka kastély a Disney-filmek világát idézi. De nagyon is a valóságban járunk: az otthonban több mint száz, fogyatékossággal élő és idős embert gondoznak, akik közül többen mentális zavarban, demenciában is szenvednek.
Ádámot másfél éve nevezték ki az intézmény vezetőjének. Előtte tizenegy évig a Vésztői Református Egyházközség beosztott lelkészeként és hitoktatóként szolgált. Egy idő után saját gyülekezetre vágyott, de mások voltak az Úr tervei. – Nem sokkal később azzal kerestek meg, hogy vállalnám-e a Nefelejcs Otthon vezetését. Az állami rendszerből átvett intézményben nem sok esélyt láttam a magvetésre, az eredeti elképzelésemtől olyan távolinak tűnt ez a feladat, mint Makó Jeruzsálemtől – kezdi. Munkáját egy Ige választásával kezdte, amelyet útmutatásnak kért itteni szolgálatához. – Amikor felütöttem a Bibliát, a Máté 6,21-nél nyílt ki: „Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.” Ez rávilágított, hogy az én kincseim az intézmény lakói. Mégiscsak lett saját gyülekezetem – mondja.
A lelkipásztornak eleinte nem volt könnyű ezt az Igét a magáévá tennie, kétségei támadtak, képes lesz-e a kellő mértékben szeretni az ellátottakat. Aztán valami átbillent benne, elkezdett családjaként tekinteni rájuk, ez megkönnyítette a velük való munkát. – Néha türelmetlenebbek, fegyelmezni kell őket, emiatt összezördülünk, aztán kibékülünk – ugyanúgy működünk, mint egy család. Vagy ha műsort adnak elő, mintha a saját gyerekeimet hallgatnám – magyarázza. Amikor később a folyosón, majd a kertben köré gyűlnek a sérültek, valóban nem a vezető távolságtartásával van jelen köztük, hanem atyai vagy inkább testvéri közvetlenséggel válaszol kérdéseikre. – Ezt a munkát nem lehet érzelmek nélkül végezni, csakis hivatásként – folytatja, és Jézus példáját említi: – Ő nem azért érkezett az emberek közé, hogy azok szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon. Én is ezért vagyok itt.
Ez valójában már az első reggelen eldőlt az életében.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!