Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
A Bárka Akadémia programjai arra törekszenek, hogy a nyári tábort erős szakmai alapokra helyezzék, népszerűsítve a kezdeményezést, és segítve, hogy a fiatalokat leginkább foglalkoztató kérdések kerüljenek előtérbe. A Közösség mint motiváció – az ifjúság kapcsolati hálója nevű eseménysor ráhangol a nyári táborra, egyszersmind arra szolgál, hogy beszéljünk a közösség fontosságáról, motivációs erejéről – tudatja Kovács Nikoletta szakmai vezető.
Valójában a hívő ember két lábbal a földön jár, de a hite által állandó kapcsolatban áll a mennyei világgal, miközben Urát követve reménységgel előre, a krisztusi jövőbe tekint. A mi krisztusi szolgálatunk lényege is az, hogy „egy darab” mennyei világot teremtsünk meg ezen a földön az Úrban. Minél többen törekednek erre, annál inkább lehetséges, hogy a sok kis mennyei világ összeér…
Sok helyi a létezéséről sem tud, pedig csaknem százhúsz idős és fogyatékossággal élő embert lát el a vésztői Református Nefelejcs Otthon. – Elképesztő sorsok bontakoztak ki előttem. Előfordul, hogy valaki egészségesen született, a családi körülményei tették olyanná, amilyen. Az enyhén sérült lakók emlékeznek a korábban átélt traumákra, de nem szívesen beszélnek róla, mi sem firtatjuk – osztja meg az intézményt vezető Kocsis Ádám lelkipásztor.
A mohácsi ütközet után az ország egy része elpusztult. A középkori Magyar Királyság összeomlott, és olyan folyamatok indultak el, amelyek évszázadokra meghatározták hazánk sorsát. E térség közvetlenül is megérezte a történtek következményeit, az átfogó hatások azonban csak később bontakoztak ki. Hidán Csaba, a Károli-egyetem oktatója segít felidézni, mi történt a csatatéren, mi vezetett a vereséghez, és hogyan formálta mindez a magyar történelem későbbi alakulását.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
... szinten sok mindent tudunk. Például bibliai verseket idézni, megtanultunk hitigazságokat is a bűnről, törvényről, megváltásról, szabadulásról. Többnyire szomorúan, néha sóhajok között idézzük, és talán hisszük is, még inkább reméljük Pál apostollal együtt, hogy „akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál”. De lehet ezt tudni? Tapasztaljuk néha utólag. És tényleg minden a javukra szolgál?
Noha a Szentírásban találunk példát a kiparancsolás hatékonyságára is, a megtérés a tartós szabadulás egyetlen biztos alapja. Ez újrakezdést is jelent: olyan fordulatot, amelyben Isten gyógyító kegyelme helyreállítja a tőle eltávolodó hozzá fűződő kapcsolatát. A sötétségtől való félelem elzár bennünket az Isten szabadító erejébe vetett bizalomtól, és benne tart abban az állapotban, amelyből éppen szabadulni szeretnénk.
Miközben elszivárog belőlünk az erő, kétségbeesett kérdések fogalmazódnak meg bennünk: hát ennyi az élet? Valamiféle elsorvadt tömegjelenet? Hol vagyok én ebben? Ez az én életem? A szorongás azért válik örökös társunkká, mert a figyelmünk középpontja lassan elterelődik Jézusról, míg végül teljesen szem elől tévesztjük őt. Ennek szól a kétségbeesett próbálkozásunk vasárnaponként.
A hagyományos családi modell az elmúlt évtizedekben megváltozott. Az apák szerepéről, annak módosulásairól és a gyermekükkel otthon maradó apákról írt monográfiát a Károli-egyetem két docense. Sztáray Kézdy Éva és Drjenovszky Zsófia olyan férfiak körében végeztek szociológiai kutatást, akik közül többen kivonultak a munkaerőpiacról, és a gyermekük nevelését választották – miközben az édesanya vállalta az anyagiak előteremtését.
Minden gyermekben ott rejlik a tehetség, de ennek felismerése és fejlesztése tudatos munkát igényel. A Református Pedagógiai Intézet Debrecenben rendezett Csoda.Gyerek – Tehetségkonferencia nevű szakmai alkalma a művészetek szerepét állította a tehetséggondozás középpontjába. – A mentorálás nemcsak a tudásátadást célozza, hanem a személyiség formálását is – hangsúlyozza a konferencia tapasztalatairól szólva Kelemen Gabriella igazgató.
A fogyatékossággal élők életminőségének javítása érdekében gyűlt össze közös gondolkodásra a nemzet református gyülekezeteinek számos szakembere és érintettje a Kárpát-medencei Református Fogyatékosságügyi Konferencián. A tanácskozás idei, immár második alkalma – Életminőség határok nélkül címmel – a központi témával összefüggésben a szeretetszolgálat további lehetőségeit is taglalta.
Elment a minden élők útján Szabó Zoltán lelkipásztor, életének 103. évében. Hajlott hátán palásttal, méltóságteljesen lépett be a Nyíregyháza-Örökösföldi Református Egyházközség templomába. Vállán egy évszázadnál is több év terhét cipelte. Nála többet senki sem tett azért, hogy a rohamosan gyarapodó lakótelep, Nyíregyháza legnépesebb lakóközössége saját otthont emeljen Istennek, és önálló gyülekezetet alapítson.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Lehet, hogy féltek. Talán a gyomruk is összeszorult az izgalomtól. De elindultak, a világ minden tája felé. Olyan messzire, hogy napokig, hetekig gyalogoltak. Átkeltek tengereken, hegyeken, idegen városokba értek, ahol más nyelven beszéltek az emberek. De nem álltak meg. Mert Jézus elküldte őket, hogy hirdessék az örömhírt: elközelített az Isten országa.
Gyerekkoromban a nagyim készített időnként rizskochot. Olyan volt számunkra, mint a tejberizsek királynője. Az ikertestéremmel együtt szerettük az állagát és a nagyi házi baracklekvárját. Ebben a receptben mégis az angol citromkrém – lemon curd – bolondítja meg, és valóban királynői rangra emeli nekem ezt az ételt. Alkalmas desszertnek vagy egy tartalmas leves után második fogásnak a vasárnapi asztalon.
– Az egyéni hit megélése alapkérdés, de úgy érzem, hogy amint a kórusban közösen vesszük a levegőt, és különböző hangszíneinkkel képesek vagyunk egységes, szép harmóniákat megszólaltatni, ugyanúgy szükséges, hogy a közösségben egymás hite által is épüljünk. Ha az ember egyedül énekel, csak magára összpontosít, a saját érzéseire, ám ha közösségben teszi ezt, az embertársaira is figyel.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
A Bárka Akadémia programjai arra törekszenek, hogy a nyári tábort erős szakmai alapokra helyezzék, népszerűsítve a kezdeményezést, és segítve, hogy a fiatalokat leginkább foglalkoztató kérdések kerüljenek előtérbe. A Közösség mint motiváció – az ifjúság kapcsolati hálója nevű eseménysor ráhangol a nyári táborra, egyszersmind arra szolgál, hogy beszéljünk a közösség fontosságáról, motivációs erejéről – tudatja Kovács Nikoletta szakmai vezető.
Valójában a hívő ember két lábbal a földön jár, de a hite által állandó kapcsolatban áll a mennyei világgal, miközben Urát követve reménységgel előre, a krisztusi jövőbe tekint. A mi krisztusi szolgálatunk lényege is az, hogy „egy darab” mennyei világot teremtsünk meg ezen a földön az Úrban. Minél többen törekednek erre, annál inkább lehetséges, hogy a sok kis mennyei világ összeér…
Sok helyi a létezéséről sem tud, pedig csaknem százhúsz idős és fogyatékossággal élő embert lát el a vésztői Református Nefelejcs Otthon. – Elképesztő sorsok bontakoztak ki előttem. Előfordul, hogy valaki egészségesen született, a családi körülményei tették olyanná, amilyen. Az enyhén sérült lakók emlékeznek a korábban átélt traumákra, de nem szívesen beszélnek róla, mi sem firtatjuk – osztja meg az intézményt vezető Kocsis Ádám lelkipásztor.
