Milyen eszmék és történelmi tapasztalatok formálták az amerikai alapító atyák gondolkodását?

Amerika történelme az újrakezdésen alapszik. Akik gazdasági, ideológiai, vallási vagy egyéb okból belevágtak a nagy utazásba az Újvilág felé, új életet akartak kezdeni. A legelejétől sajátos küldetéstudat jellemezte őket. A zarándok atyák és a puritánok nem pusztán jobb megélhetést kerestek: abból az Európából érkeztek, ahol sokukat üldözték a vallási meggyőződésük miatt. A Biblia nem csak a hitüket formálta, mély nyomot hagyott a közgondolkodásban és a politikai nyelvezetben is.

A Szentírásra a vallásos emberek mellett a szkeptikusabb politikusok és közszereplők is rendszeresen hivatkoztak, még akkor is, ha nem fogadták el maradéktalanul annak tanításait. Azok is használták a nyelvét, képeit és gondolatait, akik kételkedtek annak természetfeletti állításaiban, és isteni eredetében sem hittek. Nem véletlen tehát, hogy a korai telepesek új közösségük életét és intézményeit bibliai alapelvek szerint akarták berendezni. John Winthrop puritán vezető híres kifejezésével élve – amelyet a hegyi beszédből vett – olyan „hegyen épült várost” akartak létrehozni, amelynek életét az egész világ figyeli, és erkölcsi, vallási értelemben is mintaként szolgálhat mások számára. A későbbi önértelmezésükben ez a gondolat fokozatosan világi tartalommal telt meg, eredete azonban vallási. Ez az elképzelés végigkíséri a történelmüket, még a XXI. században is jelen van.

Milyen országot képzeltek el az alapítók?

Úgy vélték, az európai intézmények korrupttá váltak, ezért tisztább és igazságosabb társadalmat kell létrehozni. A függetlenségi nyilatkozat 1776-ban megfogalmazott néhány olyan alapelvet, amelyek azóta is az amerikai politikai gondolkodás alapját adják: minden ember egyenlőnek teremtetett, vannak elidegeníthetetlen jogai, a zsarnoki kormányzat leváltható. Ahogy a dokumentum fogalmaz: „A kormányok jogos hatalmukat a kormányzottak beleegyezéséből nyerik.” Ez az alapítás egyik kulcsfogalma, a népfelség elve (popular sovereignty), azaz hogy a politikai hatalom végső forrása nem a király, nem az egyik arisztokrataréteg és nem is az egyház, hanem maga a nép. Nyilvánvalóan erősen hatott rájuk a felvilágosodás, de a görög demokrácia, a római jog, az angol alkotmányos hagyomány és a protestáns politikai gondolkodás is.

Washington és kortársai nem a semmiből alkottak új rendszert. A korai gyarmatokon már kialakult az a gyakorlat, hogy az emberek közösen, megállapodások alapján szerveződtek csoportokba és intézték az ügyeiket. A Mayflower Compact (lásd keretes írásunkat – a szerk.) vagy a puritán politikai gondolkodás mögött is az a bibliai gyökerű meggyőződés állt, hogy a közösség tagjai kölcsönös felelősséget vállalnak egymásért és a közjóért. Persze, a történelem tele van nemes eszmékkel, de az már jóval ritkább, hogy ezekből tartós intézmények is születnek. Náluk így történt: