Előfordult már, hogy valakiről csak rosszat hallottál, és előre féltél tőle, mielőtt találkoztatok volna? Például az oviban egyszer csak megjelenik egy új gyerek. És a többiek suttogva mesélik egymásnak:

– Ő az, aki az előző csoportban mindig elvette a játékokat. Meg verekedett is!

Nem csoda, ha ezek után te is rosszat gondolsz az új fiúról. És inkább kerülöd őt. Nem akarsz vele játszani. A közelébe se akarsz menni. Minek? Hiszen abból csak baj lesz. Mindenki ezt mondja.

De aztán egyszer csak mellé kerülsz az asztalnál, amikor gyurmáztok. Először talán félsz is egy kicsit. Várod, hogy mi lesz. De semmi baj nem történik. Az új fiú nem rendetlenkedik. Nem veszi el a gyurmádat, hanem elmélyülten dolgozik. Mikor elkészül, megmutatja neked a művét:

– Egy dínó – mondja büszkén. – Neked melyik a kedvenc dinoszauruszod?

És beszélgetni kezdtek. Kiderül, hogy ő is nagyon szereti a tirannoszauruszt. Meg hogy otthon van egy egész doboznyi dínós figurája, szívesen meg is mutatná. Mire vége a napnak, már együtt játszotok. Másnap alig várod, hogy megint lásd. Nem olyan ő, amilyennek mások mondták, és amilyennek gondoltad. Egészen más.

Ilyesmi történt Anániással is. Damaszkuszban élt, Jézus követője volt. Csöndes, hívő ember. Ismerte viszont Saul nevét. Ki ne ismerte volna? Mindenki róla beszélt. Tudták, hogy Saul üldözi Jézus követőit. Elfogatja őket, börtönbe zárja, tönkreteszi az életüket. Veszélyes ember. Féltek tőle, természetesen Anániás is.

Aztán egy nap Isten megszólította a szolgáját:

– Menj el Saulhoz, és tedd rá a kezedet, hogy visszanyerje a látását!

Anániás döbbenten tiltakozott. Hogyne tiltakozott volna! Hiszen csak rosszat hallott Saulról.

– Uram, sokaktól hallottam erről az emberről, mennyi rosszat tett a te híveiddel.

De az Úr másként látta, mert tudta, hogy Saul megváltozott, ugyanis útközben, Damaszkusz felé vakító fény vette körül, és ő szólt hozzá. Azóta ott ül egy házban, már három napja, és nem lát, nem eszik, nem iszik. Imádkozik. Már nem ugyanaz az ember, aki volt. Soha többé nem lesz ugyanaz. Istent fogja szolgálni egész életében, és elviszi a hírét messze földre.

Anániás fogta magát és elment. Lélegzetét visszafojtva lépett be a házba. Ott ült Saul, a félelmetes, vakon és gyengén. Anániás egy pillanatig döbbenten nézte. Aztán odalépett hozzá.

– Testvérem, Saul, az Úr Jézus küldött engem – szólt, és kezét a vállára tette. És Saul visszanyerte a látását. Felállt. Megkeresztelkedett. Evett és erőre kapott. Anániás meglepetten állt. Ez az ember, akitől mindenki félt, mostantól a testvére. Nem is olyan, amilyennek gondolta. Egészen más ember lett. Az Úr szolgája.

(Az apostolok cselekedetei 9. fejezete alapján.)

Damaszkuszban az Egyenes utcába kell eljutnia Anániásnak, hogy megtalálja Sault. Segíts neki megkeresni a legrövidebb utat!