Rávettél, Uram, és rávétettem.

Mint ami fölötte áll az akaratnak,

a szívnek, a csontnak,

az izmokból fakadó erőnek.

Emberi erőnek feletti Isten!

Nem tehetek, nem tudok mást tenni,

csak ami kegyelmed szerinti sorsom,

hogy engedem, hagyom, magamat adva,

magamnak befogadást kérve, hogy Igédnek

szemetet perzselő, jelként lángoló tüze

minden mélységet, minden magasságot átragyogva

egy életre összeforrassza ezt a

kis önmagában semmit a mindenséggel.

Ámen.