Hol hallott először erről a lehetőségről?

Utolsó éves hallgatóként a Nyíregyházi Egyetemen több pályázati lehetőségről is tájékoztatást kaptunk az intézményen keresztül, például kari hirdetőtáblákon, e-mailekben és kari fórumokon. A RÓTÖM-öt különösen kiemelték mint olyan programot, amely kifejezetten református óvodapedagógus-hallgatóknak szól, és hosszú távú szakmai támogatást nyújt. A tájékoztatás felkeltette az érdeklődésemet, mert ekkor már dolgoztam a Nagyhalászi Református Óvodában. Ez a találkozás nem csupán időbeli egybeesés volt, hanem belső megerősítés is: éreztem, hogy a hivatásom és a program céljai tökéletesen összecsengenek.

Volt-e olyan pont, amelynél hezitált, be levágjon-e?

A jelentkezés előtt természetesen át gondoltam, elbírom-e a program plusz terheit a sok szakmai és személyes feladat mellett, ezért volt egy rövid időszak, amikor valóban elbizonytalanodtam. Végül azonban úgy éreztem, ez a lehetőség annyira illeszkedik a hivatástudatomhoz és szakmai céljaimhoz, hogy nem szeretném kihagyni.

Mit remélt a programtól a jelentkezéskor?

Elsősorban szakmai támogatást és megerősítést: szerettem volna tapasztalt, hitben és pedagógusként egyaránt elkötelezett mentoroktól tanulni, valamint mélyebben megismerni a református óvodapedagógia gyakorlatát. Emellett abban bíztam, hogy a program segítségével könnyebben találok olyan munkahelyet, ahol hosszú távon, stabil közösségben, értékközpontú szemlélettel nevelhetem a rám bízott gyermekeket.

Milyen volt az első időszak ösztöndíjasként?

Egyszerre izgalmas és nagy felelősséggel járó. Az intenzív elvárások mellett erős motivációt adott a tudat: olyan program résztvevője lehetek, amely kifejezetten a református óvodapedagógus-utánpótlást támogatja, és hosszú távon is a pályán tart. Már az elején kaptam szakmai és lelki támogatást az intézménytől, így nem éreztem magam egyedül a feladataimmal. A mindennapokban fokozatosan nőtt a felelősségem, de ezzel együtt a magabiztosságom is, mert éreztem, hogy számítanak rám, és valódi értéket jelent a gyermekek között végzett munkám.

Milyen közegbe érkezett, milyennek találta az óvodát, a közösséget?

Már ösztöndíjasként is partnernek tekintettek a mindennapi nevelőmunkában. Az óvoda légköre családias, szeretetteljes, a kollégák nyitottak voltak a kérdéseimre, készségesen segítettek abban, hogy beletanuljak az intézmény szokásrendjébe és a református értékek gyakorlati megélésébe. A közösségben fontos szerepet kap a hit, az egymás iránti tisztelet és az együttműködés, és ez nagy biztonságot adott kezdőként.