Várod már, hogy elkezdődjön az új tanév? Hogy lehessen újra óvodába vagy iskolába menni? Persze, hogy várod! Nem biztos, hogy a foglalkozások meg a tanítási órák miatt, hanem mert újra találkozhatsz a barátaiddal, akiket egész nyáron nem láttál. De az is lehet, hogy pont ezért van most benned egy kis szorongás. Mert talán ettől az évtől új csoportba kerülsz. Vagy új oviba. Új iskolába. És szomorú vagy, hogy el kell válnod a régi barátaidtól. Főleg a leges-legeslegjobb barátodtól, akivel már kicsi korotok óta együtt vagytok. El sem tudod képzelni, hogy mi lesz. Mert a leges-leges-legjobb barátodat nem fogja pótolni senki. Hiszen vele lehetett a legmagasabb homokvárat építeni, ő a legjobb a kavicsgyűjtésben, és olyan óriási szappanbuborékokat fúj, mint senki más a világon.

Aztán elkezdődik az új év. Új csoport, új arcok. Az első napon esetleg egy darabig csak üldögélsz, és nem tudod, kit szólíts meg. De aztán kiderül, hogy az egyik fiú rajong a dinókért, csakúgy, mint te. A másik lány gyönyörűen rajzol, és megígéri, hogy megtanít rá. És van valaki, aki olyan nagyokat tud ugrani, hogy szinte repül. És a többiek is igazán jó fejek! Az egyik vicces, a másik úgy fut, mint a nyúl, a harmadik mindig tud valami izgalmas játékot. Mások, mint a régi barátaid, mégis jó velük lenni. Persze a régi barátod is hiányzik. Hétvégén néha találkoztok, és jókat játszotok, mintha mi sem történt volna. De a legtöbb időt most már az újakkal töltöd. Mert velük vagy egy csoportban. Együtt élitek át a mindennapokat.

Pállal is ilyesmi történt. Barnabással éveken át munkatársak voltak, és hirdették Isten Igéjét. Ketten együtt vágtak neki a nagyvilágnak, ketten hirdették az evangéliumot városról városra. De aztán veszekedtek, és különváltak. Ilyesmi is előfordul a barátok között, igaz? Hogy valamiben nem értenek egyet, és összevesznek. Mindenesetre nagyon fájhatott Pálnak, hogy el kellett válnia a leges-legeslegjobb barátjától. De az élet ment tovább. Pál új munkatársakat talált. Egyikőjük Szilász volt a jeruzsálemi gyülekezetből. Komoly, megbízható és bátor, aki mindenkinek csak segített. A másik Timóteus volt, egy fiatal férfi, akit Pál szinte a fiának tekintett. Kicsi kora óta ismerte az Írásokat, a nagymamája és az édesanyja tanította rá. És ott volt Lukács, az orvos. Aki le is írta a vándorlásuk történetét. Különbözőek voltak, de jó csapat lett belőlük.

Egy éjszaka Pálnak látomása volt. Egy makedón férfi jelent meg előtte, és könyörögve kérte:

– Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre!

Pál egy pillanatig eltöprengett. Igen, eddig is szolgált görögök között, de csak a saját hazájában, Kis-Ázsiában. Azon a környéken, ahol született, ahol élt, amit jól ismert. De Makedónia már másik földrész. Európa. Mégsem habozott sokáig. Felkerekedett, és a barátaival elindult, hogy elvigye Jézus Krisztus hírét Európába.

(Az apostolok cselekedetei 16. fejezete alapján.)

A fotókeretbe rajzold le magadat és a legjobb barátodat!