A félelem részben ösztönszerű és szükséges reakció, az egészséges önvédelem velejárója lehet, azonban az elképzelt és felnagyított veszélyérzet káros mértékű reakciót okoz. A félelmet egyedül a felülről jövő szeretet űzi ki, ahogyan a reggel felhúzott redőny lehetővé teszi, hogy a fény elűzze a szobában levő sötétséget. Isten Szentlelke által tölti a szívünkbe szeretetét.

Mit tehetünk a válságos helyzetben? Elsősorban azt, hogy félelmeinkkel és valós nehézségeinkkel Istenhez fordulunk. Újra rábízzuk életünket Istenre, akinek gondja van ránk.