Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor lelkipásztor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese, hittudományi egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Ki akarta hozni a komolyzenét a koncertteremből, hogy lebontson minden akadályt, távolságot a zene és az emberek között. – A kávéházban párbeszéd alakul ki a nézők és a művészek között – érvel Karasszon Eszter gordonkaművész.
Mit tehetünk a válságos helyzetben? Elsősorban azt, hogy félelmeinkkel és valós nehézségeinkkel Istenhez fordulunk. Újra rábízzuk életünket Istenre, akinek gondja van ránk.
Az eredendő bűnre vezethetők vissza a lelki és testi betegségek, és még az is, hogy megöregszünk és meghalunk. Az eredendő bűn tehát nélkülözhetetlen szentírási tan. Személyes jelentősége felbecsülhetetlen.
Az első ismert népszámlálás-jellegű felmérést Krisztus előtt 2238-ban Kínában tartották. A népszámlálások megszervezésének két fő oka persze a pénz és a háború voltak. A beszedhető adó mennyiségének és a háborúba vihető katonák számának ismerete előnyt jelentett az uralkodóknak a döntések meghozatalában.
A felekezetre, a nemzetiségre vonatkozóan nem kötelező nyilatkoznunk a népszámláláson, de épp ezek azok a meghatározó kérdések, amelyekkel kifejezhetjük, hogyan áll össze a magyar társadalom, milyen hagyományai vannak, milyen értékeket szeretnénk követni. Duráczky Bálint szociológust kérdeztük.
... súlyosabb konfliktusokkal kellett Jézusnak szembenéznie. Ellenségei támadták, kísértették, csapdába akarták csalni. De ő minden esetben megtalálta a módját annak, hogyan lépjen ki a beszorított helyzetből. Más szintre, új nézőpontra vitte az ellenséges leckéztetést, viszont-kérdéseket tett föl nekik egyszerű válasz helyett, amelyekre nem tudtak felelni.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Felelősség és feladat a nagytemplomi egyházközséghez tartozni – tudatja az egyik presbiter, Hadházi Dávid. – Megtisztelő feladat és egyben nehézség is e közösségben szolgálni – magyarázza Oláh István elnök-lelkipásztor. – Templomunk Debrecen jelképe, szűkebb és tágabb környezetünkben is figyelemmel kísérik, mi történik nálunk, ezért egyáltalán nem mindegy, milyen példával járunk elöl.
Sok apró mozaikdarabból áll össze a bocsánatkérés. Először is tudni kell, hogy nem vagyok tökéletes. Aztán fontosnak tartani a másik embert, hogy a magam gyarlóságát ne rejtegessem, hanem mindenki érdekében vállaljam a következményeket. Kell hozzá hit abban: nemcsak tartozom a közösségemnek ezzel, de létezik valamiféle igazságosság, amely sérül, ha nem teszem meg.
A házastársi hűség alapját a Teremtőtől kapott útmutatás adja. Az elhagyás, ragaszkodás és eggyé válás megfogalmazás négyszer található meg a Szentírásban. Ha egy gondolatot a Biblia ennyire kiemel, akkor annak súlya van. Nyugodtan építhetünk az ’e’ betűvel kezdődő három életmódtanácsra: elhagyni, elköteleződni, eggyé válni.
A Tahi Egyházzenei Hét a diktatúra kellős közepén, az ’56-os forradalom utáni évben indult el azzal a céllal, hogy megismertessék a lelkészekkel az akkor még újnak számító, 1948-as énekeskönyvet. Reneszánszát éli a műhely, hiszen most a 2021-es énekeskönyv dalaival ismerkednek a résztvevők. A 65 éve töretlen sikerű eseményen nemcsak a zenei, hanem a lelki épülés is fontos cél.
Átadták Lámpás Református Óvoda és Minibölcsőde új épületét. A halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központhoz tartozik általános iskola, gimnázium, technikum, szakképző iskola, szakgimnázium, alapfokú művészeti iskola, kollégium is. Az újonnan avatott intézménnyel bővült a paletta.
XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
– A Városligeti (egykori Gorkij) fasorban, a református templomban kereszteltek meg titokban, apukámnak csak utólag mondták el. Az egyetemi évek alatt nekem valami hiányzott, azt éreztem, hogy vissza kell térnem a gyökereimhez. Apám azt mondta: felőle mehetek templomba, csak se ő, se más ne lássa. Lopva jártam hát a ma is működő Limanova téri templomba.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.