Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Meg kell értetnünk a gyerekekkel: most nekik kell ránk vigyázni – mondja Velkey György, a Bethesda főigazgatója. – Hármas alapszabály az iskolában is: maszkhasználat, kézhigiénia, távolságtartás. Ne csak érkezéskor, hazaérve is alaposan, helyesen mossanak, fertőtlenítsenek kezet a gyerekek!
A Bibliából tudhatjuk: tanulásunk valójában a nagybetűs Élet folyamatába illeszkedik, mi ezért vagyunk felelősek. E folyamatban az új tanév azt a felelősséget rója ránk, hogy tudatosítsuk a Biblia szerint értékelt Életet, annak gazdagságát, szépségét. A legnagyobb lehetőségünk, hogy nemcsak az évszám újulhat meg, amely az új tanévet jelzi, hanem mi is.
Átadták a felújított Károlyi–Csekonics palotaegyüttest a Magyarországi Református Egyháznak. A kilencszáz főt befogadó épületet a Károli-egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara veszi birtokba szeptember 1-je után. – Egyszerre lesz ez a mindennapi oktatás, az egyetemi és egyházi ünnepi alkalmak színtere – tudatja Czine Ágnes rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes.
Az új épületükről, a protestáns hagyományokról és egy Lotz-freskó restaurálásáról kérdeztük Horváth Géza egyetemi docenst, a Károli Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánját. – Az új épületet olyan színvonalon és szellemiséggel kell működtetnünk, amelyben tudományos, oktatási és erkölcsi szempontból is megjelenik a jó értelmű protestáns hagyomány.
„Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek.” Egyik nagyobb és súlyosabb igény, mint a másik, noha a szeretet kifejezés már magában foglalja a másik ember terhének hordozását is. Az apostol mégis részletezi, külön említi, hogy az erő kötelez, akiben szeretet van, az nem a maga kedvét keresi, hanem mások gyengeségét is viseli.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Több mint tízéves építkezés ért véget Soroksár-Újtelepen. Először csak az alap készült el, majd 2015-re elkészült a parókia, amelynek az alsó szintjén tartották a gyülekezeti összejöveteleket. Öt évvel később Rüll Tamás okleveles építészmérnök tervei alapján megépült a templom is, melyet Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök szentelt fel.
A keresztyén üzenet az emberről éppenséggel radikálisan realista. S ez az üzenet az ember világáról nem valamiféle nehezen igazolható elméleti tétel, hanem tapasztalati igazság. Csak a szépen elrendezett, dekoratív felszín mögé kell nézni, s a csendélet bokrának jótékony fedéséből máris előbukkan egy atombomba. Csendélet atombombával. Valahogy így.
A számokból világosan látszik: ha egy gyereknek nem diplomásak a szülei, és nem tudják finanszírozni a különórákat, vajmi kevés esélye van arra, hogy felsőfokú tanulmányokat végezve felmenőinél kedvezőbb esélyekkel kezdje meg a felnőttkort. Az egyik legáltalánosabb szülői vágy, hogy az emberek azt szeretnék, gyerekeik többre vigyék az életben, mint ők.
Elképzelem, milyen, amikor több konteó-hívő találkozik, akiknek nem egymást kell győzködniük, hanem álmélkodó bólogatással hallgatják egymás friss értesüléseit. Persze ők eddig is sejtették, a kormány, a kormányfő, a kínaiak és az amerikaiak nyakig benne vannak... Talán még az öklüket is rázzák hozzá, mint az ünnepelt focista: úgy tudtam! Mindig is sejtettem!
Fekete Borbála gazdag hortobágyi képanyagából ezúttal négyet mutatunk be. Az idei nyarunk időjárási és lelki zivatarokkal terhelt légkörére – bár évtizedekkel ezelőtt készült – drámaian emlékeztető Vihar előtt és Eső után címűt, valamint a szemérmes-halk, minden önsajnálattól mentes önéletrajzi vallomásnak beillő Tavaszt, amely azt jelképezi, hogy kicsiny falvak szülötteként...
Az Immánuel Otthon és Iskola infrastrukturális fejlesztése július elején indult el. A tervek szerint 2021-ben már kinyithatja a kaput. A tervezésről, a háttérmunkáról, a jelentős változásról és a koronavírus-járvány megélt tapasztalatairól kérdeztük Győri Zsófia igazgatót. Közös igazgatás alapján, két telephellyel működnek majd.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Ruth még hajnal előtt hazaérkezett a mezőről, ahol Bóázzal beszélt. Szíve egész úton a torkában dobogott. Nem is érezte a vállán a kendője súlyát, pedig Bóáz jól megpakolta árpával. Naomi ébren várta otthon.– No, mi az? Mi történt? – kérdezte Naomi izgatottan. – Minden úgy történt, ahogyan mondtad – válaszolta Ruth.
Ritkán marad idő feltenni azokat a kérdéseket, melyek a hitünk alapjainak folyamatos megvizsgálásához, megújításához vezethetnek: hogyan élem ezt meg hektikus világunkban? Mit kezdek a bennem is fel-feltörő hitetlenséggel? A múltam terheitől hogyan szabadulhatok? Laikusként tudom Isten üzenetét közvetíteni? A K-Pont Feszten e kérdésekre is keresik majd a választ.
A Károli-egyetem tanévnyitó ünnepségén, a Pozsonyi Úti Református Egyházközség Hálaadás Templomában a hagyományos zászlós bevonulás után Bogárdi Szabó István püspök tartott istentiszteletet, majd Czine Ágnes rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes mondott ünnepi beszédet, amellyel megnyitotta a 2020/2021-es tanévet.
– Kezdetben nagyon sok energiát igényelt az egyes napok mikromenedzselése, de megtanultunk jobban kommunikálni, és rutinosak lettünk. Idővel rájöttünk, hogy miképpen tudunk segíteni egymásnak, ki miben jó, kit mikor kell békén hagyni, mikor kinek kell többet vállalni – és van segítségünk.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (május 31-én) Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, majd június 1-től Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
A hitbeli egység mindig megrendítő tapasztalatunk – vallja Harkai Ferenc Csaba, a budapest-kispest-központi eklézsia lelkipásztora. Évek óta látogatja a határainkon túli magyar területeket, segítséget visz a gyülekezeteknek. A nemzeti összetartozás napja alkalmán a közös hit és nemzeti identitás összetartó erejéről, az ottani magyar közösségekben szerzett tapasztalatairól osztja meg gondolatait.
Az egy, igaz Isten, a Fiú mellénk lépett, de úgy, ahogyan csak ő tud. Társunkká vált, magára vette a tér és idő kabátját, ugyanazt, amit mi hordunk születésünktől halálunkig: az Örökkévaló egy testben szorította be magát a világunkba. Lehajolt, hogy felemeljen, kirántson a veszélyből.
A pünkösdi csoda gyógyulást hozhat egyénnek, családnak, gyülekezetnek és egyháznak egyaránt – emelte ki a Zsinat májusi ülésén, Balatonszárszón Steinbach József lelkészi elnök. Emlékeztetett: nincs valódi megújulás bűnbánat – akár kitörő zokogás nélkül. Szólt a következő időszak feladatairól, a lelki megújulás szükségességéről, a pásztori vezetés felelősségéről, a Református Egyházak Világközössége körüli kérdésekről és az egyház társadalmi küldetéséről is.