Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (május 31-én) Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, majd június 1-től Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
A hitbeli egység mindig megrendítő tapasztalatunk – vallja Harkai Ferenc Csaba, a budapest-kispest-központi eklézsia lelkipásztora. Évek óta látogatja a határainkon túli magyar területeket, segítséget visz a gyülekezeteknek. A nemzeti összetartozás napja alkalmán a közös hit és nemzeti identitás összetartó erejéről, az ottani magyar közösségekben szerzett tapasztalatairól osztja meg gondolatait.
Az egy, igaz Isten, a Fiú mellénk lépett, de úgy, ahogyan csak ő tud. Társunkká vált, magára vette a tér és idő kabátját, ugyanazt, amit mi hordunk születésünktől halálunkig: az Örökkévaló egy testben szorította be magát a világunkba. Lehajolt, hogy felemeljen, kirántson a veszélyből.
A pünkösdi csoda gyógyulást hozhat egyénnek, családnak, gyülekezetnek és egyháznak egyaránt – emelte ki a Zsinat májusi ülésén, Balatonszárszón Steinbach József lelkészi elnök. Emlékeztetett: nincs valódi megújulás bűnbánat – akár kitörő zokogás nélkül. Szólt a következő időszak feladatairól, a lelki megújulás szükségességéről, a pásztori vezetés felelősségéről, a Református Egyházak Világközössége körüli kérdésekről és az egyház társadalmi küldetéséről is.
A Balassagyarmati Református Egyházközséget május végén, Szentháromság vasárnapján a Kossuth rádió hallgatói is megismerhetik. Sokan valószínűleg nem is hallották még, hogy egyházunk – közvetlenül pünkösd után – a Szentháromságról emlékezik meg. Molnár Ambrus tágabb kontextusból közelít ennek megfejtéséhez: szerinte a keresztyén élet legnagyobb ünnepe elsősorban maga a vasárnap.
Fényes örökséget kaptunk Jézus Krisztustól. Nem tartozást, hanem tartást. Alázatos szívet, egyenes gerincet, emelt főt, tiszta tekintetet. Örömmel adunk, még annak is – öntudatos bolondsággal –, aki erőszakkal akarja elvenni tőlünk. Amíg a szegénységünk miatt kesergünk, ezt megtagadjuk, és elveszítjük a jó kedvet arra, hogy osztozzunk. Pedig arra kaptuk. A veszteségbe nem kell belerokkanni.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Amerikában az emberek hozzászoktak az adományozáshoz. Ott megtanultam, nemcsak anyagiakkal segíthetünk, hanem azzal is, ha kezet nyújtunk a másiknak, vele vagyunk – tudatja Ronald von Jakó neves orvos, kutató, a tudományos élet elismert alakja. Néhány hete johannita lovag is. Számára az orvoslás misszió, mely az embertársak megértésén alapul. Meghatározó mintája édesapja. Bostoni családi házuk olyan vendégeire is szívesen emlékszik, mint Teller Ede.
A református hitét a vörös világban is megtartó szatmári községben természetesen még a népköztársaság idején sem lehetett hatalmi szóval megakadályozni a vallás gyakorlását, legfeljebb a párttagsági könyvvel elérhető boldogulásban hívők meggyőzésével, így a gyülekezeti teremben tartott hitoktatáson rendszeresen népes gyereksereg vett részt. A konfirmáció pedig az egész falut megmozgató ünnepélyes alkalomnak számított.
Tapasztalati megfigyelés, hogy az élő és élettelen világban egyaránt minden változik, de hitünk és vallásunk lényegi vonása az el nem múlón való gondolkodás, a kapcsolat keresése hozzá. Ebből viszont nem következik automatikusan az, hogy a folyton átalakuló világot is magától értetődő módon megalapozottan vonjuk ítélet alá. Különösen élesen mutatkozik meg ez a probléma viszonyulásunkban a fiatalokhoz, az ifjúsági kultúrához és a gyermekneveléshez.
Százhúsz éve született Gárdonyi Zoltán zenetudós és zeneszerző. Fia, Gárdonyi Zsolt orgonaművész-zeneszerző idén tölti 80. életévét. A jubileum jegyében szervezik meg az idei Református Zenei Fesztivál orgonamaratonját. Mitől európai és magyar az ő zenei világuk? Hogyan szólítja meg ugyanaz a mű a templomba nem járót és az istentiszteleten éneklő hívőt? Választ keresünk arra is, miért érdemes ma is felfedezni az apa-fia zeneszerzőpáros gazdag örökségét.
Feltettem nyolc körül egy nagy fazék vizet melegedni, hogy forró legyen, mire édesanyámék hazajönnek a határból. Aztán egy vödör friss vizet kellett bekészítenem. (A százéves, téglafalú, mohás kút olyan hűs, ízes vizet adott, amilyet ma már nem ismernek az emberek.) A konyhát föl kellett mosnom a verandával együtt.
Vajon mit adhatna ennek az embernek? Pénze neki sem volt. De még egy darab kenyér sem volt nála, amellyel jóllakathatta volna. Semmi olyasmi, amit ez az ember várt tőle. De tudta, hogy a koldusnak nem pénzre van igazán szüksége. Nem is kenyérre. Valami másra. – Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked – mondta –, a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!
A klasszikus tiramisu üdébb, nyári változata a mangómisu. A kávé és a kakaó helyét itt a lédús mangó, a narancslé és a rum veszi át, így olyan friss, gyümölcsös desszertet kapunk, amelyben a vaníliás mascarponekrém és a puha babapiskóta tökéletesen harmonizál.
– A gyerekekkel való foglalkozás természetes közegnek számított, mégsem volt egyértelmű, hogy nekem is erre kell elindulnom. A döntés fohászkodásokban, belső harcok árán formálódott meg. Közben egyre erősebbé vált bennem a vágy, hogy segíthessek a gyerekek szívébe eljuttatni Isten üzenetét. Ez azóta is hajtóerő az életemben. A kicsik közötti szolgálat rendkívül termékeny, olyan magokat vetünk el, amelyek később gyümölccsé fejlődhetnek.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (május 31-én) Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, majd június 1-től Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
A hitbeli egység mindig megrendítő tapasztalatunk – vallja Harkai Ferenc Csaba, a budapest-kispest-központi eklézsia lelkipásztora. Évek óta látogatja a határainkon túli magyar területeket, segítséget visz a gyülekezeteknek. A nemzeti összetartozás napja alkalmán a közös hit és nemzeti identitás összetartó erejéről, az ottani magyar közösségekben szerzett tapasztalatairól osztja meg gondolatait.
Az egy, igaz Isten, a Fiú mellénk lépett, de úgy, ahogyan csak ő tud. Társunkká vált, magára vette a tér és idő kabátját, ugyanazt, amit mi hordunk születésünktől halálunkig: az Örökkévaló egy testben szorította be magát a világunkba. Lehajolt, hogy felemeljen, kirántson a veszélyből.
A pünkösdi csoda gyógyulást hozhat egyénnek, családnak, gyülekezetnek és egyháznak egyaránt – emelte ki a Zsinat májusi ülésén, Balatonszárszón Steinbach József lelkészi elnök. Emlékeztetett: nincs valódi megújulás bűnbánat – akár kitörő zokogás nélkül. Szólt a következő időszak feladatairól, a lelki megújulás szükségességéről, a pásztori vezetés felelősségéről, a Református Egyházak Világközössége körüli kérdésekről és az egyház társadalmi küldetéséről is.
