Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Fejlesztenek, digitalizálnak a református gyűjteményekben, amelyeket a közönség nem látogathat – Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten, Sárospatakon és Pápán is. A részletekről Gáborjáni Szabó Botondot, az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökét kérdeztük.
Az örömhír, hogy a félelmeink közepette sem hagyott minket magunkra Isten. Van nehézség, fájdalom, betegség, járvány, de mindebben nem maradtunk egyedül. Az örömhír, hogy van Isten, aki minket jól ismer, hisz ő teremtett, és nagyon szeret. Annyira, hogy amikor látta, miként küszködünk félelmeink közepette, eljött hozzánk Jézus Krisztusban, hogy támaszunk, Megtartónk legyen, hogy mostantól betöltse az öröm a szívünket.
A református énekeskönyv megújításának tényleges munkálatai 2009-ben, zsinati határozat nyomán kezdődött. Az énekeskönyv megújítását a kezdetben nyolctagú Énekeskönyvi Bizottság felügyelte, a munkát a Zsinati Egyházzenei Iroda munkatársai végezték külsős szakemberek bevonásával. Tíz év alatt készült el hatszázhatvanhét énekkel az új törzsanyag.
A koronavírus-járvány idején maga a vírus nagyon gyorsan terjedt. Prohászka Zoltán immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, gyülekezeti presbiter egyetértett azzal a döntéssel, hogy a járvány idejére a templomi alkalmakat felfüggesszék. Szerinte nem a vakcina lesz a megoldás, hanem a távolságtartás.
A vigyázás az a magatartás, ahogyan a pásztor őrzi a nyáját, az anya vigyázza csecsemője álmát – ha elalszik is, mégis éberen van jelen, és gyermeke minden mozdulatára felfigyel –, vagy az ügyeletes munkatárs, orvos, aki készséggel indul a szolgálatba, amikor szólítják. Készenlétben állni, minden jelre felfigyelni, amelyet Isten ad, így vigyázni magunkra, ez a tudatos Krisztus-követés.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
– Akik szeretnének kikerülni a nyomorúságos helyzetből, megpróbáljuk megadni azt a segítséget, amelyet mi is megtapasztaltunk: egyedül Jézus Krisztus által lehet szabadulni – mondja Márkus Gábor lelkész. Feleségével 1992-ben hozták létre a Tiszta Forrás Alapítványt, amely a református hajléktalanmisszió fontos feladatait látja el Budapesten.
A keresztyének teljes meggyőződéssel állíthatják azt, hogy Isten megjelenése Jézus Krisztusban nem a hit szüleménye, hanem ellenkezőleg: történelmi tény, amely megalapozza a hitet. Azért lehet ezt állítani, mert az, hogy mi a tényszerű és mi nem az, attól függ, mely látásmódból indulunk ki. Egy ma általános hiedelem szerint a történelem tényszerűsége akkor tárható fel, ha a történelmet önmagában, Isten nélkül nézzük.
Vajon hányszor teszünk meg életünkben felesleges utakat nem túl értékes dolgok miatt? Hányszor fordul elő, hogy nem kérjük Isten segítségét, próbáljuk önerőből megoldani a gondokat? Pedig a kezünkben ott a megoldás: az Ige valós idejű, élő térképe, amellyel Isten megmutatja, merre lenne jó mennünk, ha nem akarunk kacskaringós utakon kifáradva célba érni.
Vallásos vidéki családban nőtt fel, nehéz gyermekkora volt. Ápolónőképzőbe járt, férjhez ment, élte Isten nélküli életét. A hivatása Budapestre szólította. Házassága – férje halálával – öt év után véget ért. Egyedül nevelte kislányát. Nagy ritkán elment a templomba is, ha nagy mélységben volt, imádkozott, és azt hitte, így minden rendben.
A Trianon árnyai – amelyet maga a szerző, Ozsváth Sándor művelődéstörténész, író ajánl mindenkinek, akinek fáj Trianon, de leginkább a fiataloknak, hogy tisztábban lássanak majd „múltat s jövendőt” – és a Pergő időben nem csupán szépirodalmi művek, hanem történelemórák ajánlott olvasmányai is lehetnek.
Karácsony közeledik. A koronavírus járvány sok embert magányossá tett. Bella Péter rövid meditációkban szeretné közölni saját felismeréseit és bizonyságait, közel engedni a Szentírás üzenetéhez és a győztes Jézus Krisztushoz. A református egyház rövid animációs filmekkel kívánja segíteni az ünnepre hangolódást.
A hitük miatt meggyilkolt és üldözött keresztények emlékére vörös díszkivilágítást kapott az 1987 óta világörökségi védettséget élvező Duna-parti látkép. 2019-ben kétezer-kilencszáznyolcvanhárom keresztényt öltek meg Krisztusba vetett hitéért vagy azzal összefüggésben – derül ki az Open Doors szervezet jelentéséből.
Közel huszonöt éve vagyok itt presbiter. Hűséggel és felelősséggel tartozom az egyházközségemnek. Igyekszem igaz szívvel szolgálni, mindenből kivenni a részem, a sövényültetéstől a szeretetvendégségen át a gyülekezetépítésig. A hit mellett a vallás gyakorlása azt is jelenti, hogy van egy közösség, ahova tartozol, akiket szolgálnod kell.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
Az apák napját hazánkban június 21-én tartják. Az utóbbi évtizedekben vált széles körben ismertté. De vajon meddig kíséri az embert az apai példa? Victor Zsófia tizenhét gyermekes lelkészcsaládban nőtt fel tizedikként, ma Kuvaitban vezeti az általa alapított óvodát. – Édesapám mindig nagy tisztelettel és gyengédséggel fordult édesanyám felé. Az apró gesztusok a mindennapok részei voltak, mélyen belém ivódtak – vallja az ünnep alkalmán.
Ott álltam: új élet kezdődött el. Van gyerekem, akivel beszélhetek, aki figyel és reagál rám, keres, megnyugszik a karjaimban, mosolyog, ha meglát, később már kacajra fakad, ha mókázom. Aztán eszembe jutott, hogy nekem is volt apukám. Vajon ő mit érzett, amikor meglátott az elsőszülöttjeként? Vajon min gondolkodott, milyen tervei voltak?
A múltidézés mellett Isten megtartó hűségére is emlékeztet a dunamelléki egyházkerület fennállásának 450. évfordulójára szervezett kiállítás és emlékjelavatás. A tájegység történetében sok olyan időszak akadt, mely emberi szemmel szikkadt talajhoz hasonlít, reménytelennek neveznénk, mégsem következett be olyan helyzet, amelyben ne fakadt volna fel újra az élet – emlékeztetett Timár Gabriella Ulla lelkipásztor-múzeumvezető a megnyitón, a Ráday Házban.