Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bereczky Ildikó nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg gondolatait velünk, az olvasókkal.
Gazdasági szakismereteken kívül az egyházi intézmények speciális gazdálkodási és jogi szabályozásával ismerteti meg hallgatóit a Károli-egyetem 2024 januárjában indított, továbbképzése. Az első évfolyam tapasztalatairól Tokár Sándor Levente mezőkeresztesi lelkipásztor nyilatkozott. A három féléves, levelező kurzus szeptemberben újra elindul.
A Biblia világossá teszi: a tisztaság forrása maga Isten – mondja Bogárdi Szabó István. A Károli-egyetem rektorhelyettesével, professzorával arra keressük a választ – értékeinket számba vevő interjúsorozat részeként –, a keresztyén hit fényében mit jelent a tisztaság, miért vált ez kényelmetlen témává, és hogyan nyerhet mégis életformáló jelentőséget a mai ember számára.
A valódi egyházfegyelem nem a szervezeti struktúrából fakadó hatalomgyakorlás, hanem a krisztusi parancsok érvényesítése a gyülekezetben, melyben egyházunk él. Az eltűrt bűnök, trágárságok, paráznaságok vagy „csupán” a szeretetlenség mind a Krisztus-testet roncsolják. A megtűrés oka nyilván a félelem attól, hogy a megintés gyakorlata sokakat távol tartana a gyülekezettől.
A keresztszülőség nem ér véget a gyülekezet előtti hitvallással, hanem azzal kezd elmélyülni – állítja Pető-Veres Kata református lelkész, akinek kutatási témája egyházunk keresztségi gyakorlata. A beszélgetés eloszlatja azt a tévhitet, hogy a keresztszülőség elsősorban anyagi teher, mert a hangsúlynak a hitbeli nevelésen és annak támogatásán kellene lennie.
Miként honosítja meg hazánkban a svéd Silviahemmet Alapítvány szemléletét a Johannita Segítő Szolgálat? A személyre szabott gondoskodás módszere az intézmények dolgozóin kívül a családokat is felkészítené az otthonápolás nehézségeire. Az eljárás a beteg és a hozzátartozók, a gondozók életminőségét is javítja. Porcsalmy Lászlót, a szolgálat elnökét kérdeztük.
A Mindenható világkormányzói hatalmát, mindenhatóságát, igazságosságát féltik az antropomorf ábrázolástól. A kérleléstől elgyengül, eltéríthető eredeti akaratától? Befolyásolható isten nem lehet Úr! A világ Bírájának igazságosnak kell lennie, ez a legfőbb érték! Volna az igazságosság fölött valami nagyobb?
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Ez régóta nem fesztivál – vallja Tóth Viktória lelkipásztor, a LelkesítŐ megálmodója. Hat éve azon fáradozik, ne csak a hazai egyházkerületek számára legyen ez kiemelt program, a határainkon túlról is szép számmal érkezzenek. A hitmélyítést, a személyes iránymutatást, a változó világban Isten állandóságát és erejét kívánják felmutatni. Sokan már jelentkeznek a jövő évi alkalomra is.
Nemrég egy professzor asszony feltette a kérdést, hogy az nem a bántalmazás egy formája-e, ha untatjuk egymást. De kérdezhetem úgy is: ami nem élményszerű, ami nem izgalmas, az beszélhet-e egyáltalán Istenről? Istenről, aki bárkát ácsoltatott, aki jerikói falakat döntött le, akinek kreativitásába még a kacsacsőrű emlős és a medveállatka is belefért… sőt, még én is és a megváltásom is!
Lantos, ami lírai (költészet, költő), és jelenti az énekét hangszerrel kísérő középkori zenészt is. E rovat a szót elsősorban az első, azaz melléknévi értelmében veszi, református hitű, klasszikus poéták verseit ajánlva az olvasók figyelmébe. S arra keres választ: miért szép, mitől örök érvényű a választott költemény. – Ezúttal Tompa Mihály Itthon vagyok... című, 1853-as költeményét ajánljuk közös olvasásra.
Sok kedves bálványunkat sokszor mi magunk sem vesszük észre. „Magyar református hitemért bármin átgázolok”, mondhatná egy mai Saul – egy mai damaszkuszi úton. Ahogy akkor Sault, őt is biztosan a jó ügyben való meggyőződés hajtaná. Mint minden egyházban, biztosan előfordulnak vallási fanatikusok a reformátusban is. Miért éppen mi volnánk a kivétel?
Huszár Gál XVI. századi prédikátor beszédes példája a protestáns felekezetek közös erőfeszítéseiből fakadó áldásnak. Így neki, a lutheri tanokat követő lelkipásztornak és nyomdásznak – nyomdájának – köszönhetően jelent meg a református Méliusz Juhász Péter több munkája, s az általa alapított nyomdából került ki 1577-ben a Heidelbergi Káté magyar nyelvű fordítása, Pápán.
A monostori faluvégtől szinte nyílegyenesen vezetett az úgynevezett középút csaknem a megyeri malomig, ahol azonban a molnár túltelítettség okán nem tudta befogadni az őrölnivalót. Onnét aztán egy földút vitt ki a Pánczél-kanyarig, ahonnan mintegy húsz kilométerre föltűnt a tótfalui református templom meseszerű alakja.
A Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség elnöksége gyűjtést hirdetett meg a kórházalapító, missziós mártír házaspár – Cseszkó Gyula és Hadady Emma Róza – emlékére készített, júniusban felavatott domborműre. Cél, hogy a Cseszkó házaspár emléke nemzeti örökségként fennmaradjon.
A Szentlélek megtermi bennük a Lélek gyümölcseit. Mert ezek a gyümölcsök nem a fákon növekszenek. Nem is bokron. Nem is a kertben vagy a hegyoldalon. Hanem a szívünkben. Mert Pál apostol szerint a Lélek gyümölcse a szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a szívesség, a jóság, a hűség, a szelídség és az önmegtartóztatás.*
– A levegőből készített fotók legnagyobb hozománya az, hogy olyan szögből mutatják meg a templomokat, ahogy az emberek túlnyomó többsége sohasem láthatja. Kezdetben próbálkoztam azzal, hogy léggömbbel küldjem fel a fényképezőgépet, aztán volt néhány siklórepülős kísérlet is, de végül a repülőgép mellett döntöttünk.
Azért szeretem ezt a receptet, mert bármilyen gyümölcskonzervvel is elkészíthető, ezért az év bármely szakaszában használható, ha egyszerű, de gyors sütire van szükségünk, amely még látványos is, különösen a kedvenc 28 centiméteres átmérőjű kerámia piteformámban.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Fontos a személyes jelenlét az online világban. Szerintem hatalmas lehetőség rejlik benne, ha egy újságíró ország-világ előtt tanúságot tesz a hitéről. Minden lehetőséget meg kell ragadnia a hívő publicistának az emberek megszólítására az online térben is – vallja Volf-Nagy Tünde, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke.
... március 15. történelmünk meghatározó, fényes eseménye, nemzeti önazonosságunk egyik legszebb kifejezője. Számtalan írás, történelmi elemzés feltárta, vitatta, magyarázta, mégis maradt kutatásra váró dokumentum. Érdekes volna például a korabeli igehirdetéseket vizsgálni, miről szólt akkor a prédikáció. A szabadságról? Kánaánról?
„E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni és nemzeti szabadságunk biztosíttatni” – írja Kossuth Lajos a cívisváros jelentőségéről. A debreceni Kollégium és a tiszántúli egyházkerület az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeinek színterévé vált. A Kollégium Oratóriumában Gáborjáni Szabó Botond egykori közgyűjteményi igazgatóval idézzük fel „a szabadság szent igéit”.