Vannak pillanatok az életünkben, amelyekre mindig emlékezni fogunk: pontosan el tudjuk mondani, hol voltunk, mit csináltunk, amikor értesültünk egy-egy évtized meghatározó eseményéről. Egy egész gyermekgeneráció számára traumatikus élmény volt például, amikor kedvelt tévéműsorukat megszakította egy országos jelentőségű hír: Antall József miniszterelnök elhunyta, de a szeptember 11-ei terrortámadások, a koronavírus-járvány miatti korlátozások és a szomszédunkban kitörő háború ugyanígy sokkolták a világot. A szociológusok sokáig az ilyen jelentős történelmi eseményekre, fordulópontokra alapozva állapították meg az egyes generációk hozzávetőleges határait. Korunkban a technológia fejlődése, legújabb vívmányainak egyre gyorsabb és szélesebb körű alkalmazása alakítja a legerősebben a generációs és kulturális normákat.

Természetesen így sem lehet egy egész nemzedéket és annak jövőjét két mondatban leírni, hiszen a személyiségfejlődés, a szocializációs közeg, valamint számos más tényező is mélyrehatóan formálhatja – vagy részben újraírhatja – az egyének munkahelyi attitűdjeit, belső szemléletmódját, fogyasztási szokásait. Mindemellett teljes joggal érezheti valaki úgy, hogy nem tud maradéktalanul azonosulni kortársaival, noha ez előbbiek kollektív viselkedésükkel és a közéletet meghatározó szemléletükkel akarva-akaratlan hatást gyakorolnak rá.

Világunk az „aki lemarad, kimarad” elvvel gyakorol nyomást a folytonos alkalmazkodásra a technológiához, ami alól egyre kevésbé vonhatjuk ki magunkat. A múlt század eleji kollektív gondolkodás helyét fokozatosan átvette az individuális szemléletből fakadó egocentrizmus (az én előtérbe kerülése önmagában még nem jelent értékítéletet), amely soha nem látott egyéni szabadságot és egyúttal megosztottságot eredményezett.

Jelenleg körülbelül hat generáció osztozik a bolygónkon, ami példátlan társadalmi és kulturális helyzetet teremt. Jean Twenge amerikai pszichológus, a generációkutatás egyik legismertebb alakja „családmodellként” írja le kapcsolatukat: a csendes generáció és a babyboomerek az erősebb, idősebb testvérek, a milleniálok és a Z generáció az energikus fiatalabb testvérek, míg az X generáció a gyakran elfeledett középső testvér szerepét tölti be. A továbbiakban az egyes generációk sajátosságait, értékrendszerét, munkahelyi viselkedését és társadalmi elköteleződését tekintjük át.

CSENDES GENERÁCIÓ, VETERÁNOK (1925–1945)