Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor, a Győrújbarát-Ménfőcsanak-Nyúli Egyházközség vezetője osztja meg gondolatait velünk, az olvasókkal.
A Szabó Lőrinc születése 125. évfordulójára hirdetett versmegzenésítési pályázatot a Resti Kornél zenekar nyerte meg. Az elidegenedett városi környezetből a természetbe, a forrásvidékre való szellemi elvonulásra fűzték fel a dal fő ívét. Az ősbemutató augusztus 20-án lesz a Protestáns Sokadalom színpadán.
A református kollégiumok egyikében gyűlünk össze, hogy a Doktorok Collegiuma éves ülésszakán közösségben imádkozzunk, hivatástudatunkat erősítsük, a szekciónkban megosszuk műhelytársainkkal az új kutatási eredményeket. Kitüntetés felidéznünk: két százada József nádor a Tiszamelléki – mai nevén Tiszáninneni – Református Egyházkerület és a Sárospataki Főiskola gondnokát nevezte ki az Akadémia első elnökének!
Dunántúli református családból származik a soproni illetőségű László Lóránd, aki két éve az ország másik végében él karnagyi és tanári hivatásának: a Debreceni Kollégiumi Kántus karnagya, egyben a helyi református gimnázium tanára. Igaz, az ország másik végéről érkezett, de már családként beszél a neves együttesről, határozott lendülettel áll a fiatalok elé, és formálja a legismertebb református énekkar életét.
Több mint negyven éve indult el az a baráti kezdeményezés, amely mára a holland és magyar református közösségek élő, szerves kapcsolatává nőtte ki magát. A Mátraházán kétévente megrendezett lelkésztalálkozók nem csupán teológiai eszmecserék, hanem olyan alkalmak, amelyeken a gyülekezeti tapasztalatok megosztása, a személyes barátságok ápolása és az egymástól való tanulás egyszerre van jelen.
Miért idegenednek el a fiatalok a gyülekezeteinktől? Elkerülhetetlen a feszültség a nemzedékek között? Ha igen, létezik híd, amely összeköt? A különbségek feltárása nem hoz azonnali békét, de elindíthat a megértés és együttműködés útján. Írásunkban az egyes generációk sajátosságait, értékrendszerét, munkahelyi viselkedését, társadalmi elköteleződését és jövőre gyakorolt hatását tekintjük át a Biblia szemszögéből.
Vajon tényleg semmi sem érdekli a Z generációt, valóban céltalanok, motiválatlanok volnának? Az e korosztályt képviselő, Krisztus-követőkből álló társaság, a Galilea – a Pozsonyi Református Egyházmegye ifjúsági csoportja – tagjaival készült interjúk ezt a kérdést tekintik át. Szó kerül egyebek között fásultságról, bántudatról, motivációról, arról, kik inspirálják e korosztályt, és beszélnek a közösségi média befolyásoló hatásáról.
Ha Isten gyermekeinek nevezzük magunkat, és valóban azok vagyunk, az felelősség is: amikor kiderül rólunk: őhozzá tartozunk, benne hiszünk, ne kelljen szégyenkeznünk kimondott szavaink, keresztyén emberhez nem illő tetteink miatt! Ne a mi viselkedésünk legyen oka annak, ha Isten nevének hallatán az emberek reakciója elutasítás vagy gúnyos megjegyzés!
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
Krisztus teste jelenik meg az úrvacsorában is. Ő töri, adja nekünk. Nem tudjuk egyszer és mindenkorra elintézni, újra és újra az úrasztalához kell járulnunk. A Krisztussal, az élő Igével naponta táplálkozó, vele naponta betöltekező élet tart a bűntől távol és Isten közelében.
József a nyomorúságban megtanul élni. Nem roskad össze önmagát siratni, nem dramatizálja a helyzetét, nem pusztul bele a munkába. Olyan erős egyéniséggé, becsületes és jellemes férfivá válik, hogy határozottan ellent tud állni a kísértésnek, amikor gazdája felesége naponta zaklatja őt, a csinos fiatalembert
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Dániel, Sadrak, Mésak és Abed-Négó nem nyaralni ment Babilonba. De nem ám! Fogolyként vitték el őket oda, mert a babiloni király legyőzte Izráel népét, és úgy gondolta, a legokosabb fiúkat a saját palotájában neveli fel, hogy aztán az udvarában szolgáljanak. Nagyon jó dolguk volt a király udvarában a fiúknak. Semmiben sem szenvedtek hiányt.
– A helyemen állok, Isten oda tett, ahol számít rám. Ha pedig itt tudom ezt az elhívást a legjobban beteljesíteni, akkor az ápolást tartom küldetésemnek. Megtapasztalhattam, hogy egy pohár víz a betegnek lehet olyan kincs, mint az Igére szomjazó hívőnek a Biblia olvasása. A fizikai fáradtság mellett lelki feltöltődéssel fejezem be a műszakot.
Egyre melegebbek a nyaraink, így a füge szépen lassan sokunk kertjének kedvelt gyümölcsévé lépett elő. A citrom segítségével finom ízvilágot lehet varázsolni vele az asztalunkra, akár almával, akár körtével párosítva.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.