Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Egyszer felkerestem egy beteget, tévedésből. Fel is volt háborodva, miért jöttem, amikor ő ateista. Aztán egyórás, bensőséges beszélgetés során kiderült, mégis van köze Istenhez – beszéli el Hodánics Tamás kecskeméti kórházlelkész – Máskor, kórtermekben, óhatatlanul hallják mások egy-egy beteggel folytatott beszélgetésemet.
Manapság meglehetősen háttérbe szorult ez a szó: böjt. A naptárak nem jelzik, és ha előfordul is valahol ez a kifejezés, általában az egészséggel, például a diétával kapcsolatos. Vallási vonatkozásban azonban valamikor nagy jelentősége volt. Jézussal kapcsolatban is említi a Szentírás, mint aki maga is böjtölt, azonban látta a böjtölés veszélyeit is.
Az egyház építése és a gyülekezetek segítése közös célja a Magyarországi Református Egyház Zsinata február 17-én megválasztott elnökségének. A testület tagjait az egyházközségek és a vezetőség kapcsolatáról kérdeztük.
Tartsunk istentiszteleteket és gyülekezeti alkalmakat digitális eszközök segítségével, a közösség helyi lehetőségeinek figyelembevételével! Kérünk minden lelkipásztort és presbitériumot, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is találjanak módot a bajba jutottak, betegek és magányosok lelki támogatására, és nyújtsanak segítséget az erre rászorulóknak!
– A Zsinat elnökségi tanácsának március 5-i határozatából
Mivel most még szűkös a vakcinakészlet, egyetértek a jelenlegi protokollal, annyi kiegészítéssel: a közoktatásban dolgozókat előrébb venném az oltási sorban. De a kört a végtelenségig bővíthetnénk. Például a pékségekben dolgozók munkája is nélkülözhetetlen, őket is megilletné a mielőbbi oltás. Türelmesnek kell lenni – mondja Homicskó Árpád Olivér, a Károli-egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nemzetközi és tudományos dékánhelyettesével, egészségügyi jogi szakértő.
Minden olyan fejlesztés, amely a gyermekekkel kapcsolatos, a megyei önkormányzat számára is fontos. Mezőörs ezzel most egy kisrégió központjává válik, ahol a gyermeknevelés teljes spektrumát biztosítani tudják – emelte ki Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés elnöke.
A nagyra törő ember a modern kori Bábel tornyával csapdát állított saját magának. Menet közben kiderül, hogy a nagyobb haszon, a felületes, gyors siker igézetében elspórolták a biztonsági berendezéseket. A felelősséget senki nem vállalja, részletesebb számonkérésre nincs idő. A tűz terjed.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A vírushelyzet miatti intézménybezárás adott lehetőséget Pápán, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei raktárának leletanyagát újra felfedezni. Könyvkincsek kerülhetnek még elő. – A Képzőtársulat Érdemkönyvébe minden tag maga írta bele a díjnyertes művét. Így maradt ránk Petőfi és Jókai kézírása is – tudatja Köntös László, a gyűjtemények igazgatója.
A napokban A jövő század regénye került a kezembe. Jókai 1872-től közreadott utópisztikus műve Magyarország 1952 és 2000 közötti történetét vetíti előre, amelyben szóba kerül egy diktatórikus hatalom, amely Oroszországból indul el, és Magyarországot is befolyása alá vonja. Talán nem véletlen, hogy a regény 1945 után évtizedekig nem jelent meg.
A beleérző elemzés segítségével nemcsak gyakran tragikus életutakat ismerhetünk meg, de sokkal jobban látjuk az egyház működését a Rákosi-korszakban. A történészi vizsgálat nagy erénye, hogy bemutatja, nincs két egyforma történet: előfordult, hogy az állam elvárásaira hivatkozva egyszerűen személyes nézeteltérést rendezett az egyházvezetés az adott lelkésszel...
Két kedvencem is van. Az egyik a karzat. Régente a konfirmált ifjak helye volt. A mai világkorszak nem kedvez neki: üres. Karácsonyonként azért megtelik. Időnként én is felmegyek egy-egy templomrendező hétköznapon, és leülök néhány percre. Kicsit azok iránti tiszteletből is, akik az elmúlt évszázadokban benépesítették ezt a jó öreg, hűséges karzatot.
A Budapest-Hold utcai Református Egyházközség számára 1996-ban csillant fel először a remény, hogy visszakaphatják régi templomukat. Hosszas tárgyalások után 2001-ben a Magyar Televízió visszaadta az épületet az egyházközségnek. A felújítási munkák még ugyanebben az évben megkezdődtek, a templomszentelést 2002-ben tartották.
Mikes Kelemen,a Törökországi levelek szerzője édesanyjának, Torma Évnak atyafiságába úgy kerültem, hogy zilahi születésű dédapám, Vida Károly, a Csurgói Református Gimnázium igazgatója, a Huszár bárói család elszegényedett ágának, közelebbről Huszár Jánosnak a leányával, Adéllal kötött szerelmi házasságot, így ő lett az egyik dédanyám apai ágon.
Miután felvette a ruhát, fel is ékszerezték a menyasszonyt, ezüst karperecek kerültek a karjára, a bokái köré vékony aranykarikák, fejére a mirtuszkoszorú, amelyet Jiszká font. Gyönyörű volt Jáhel, legalábbis a húga gyönyörűnek látta. Sokkal szebbnek, mint Mismát, akit nemrégiben adtak férjhez, és annyi arany ékszer csörgött rajta, hogy járni is alig tudott.
A gyülekezetben olyan struktúrát alakítottunk ki, amelyben a lelkész idejét és energiáját elsősorban a lelkipásztori szolgálatára tudja fordítani. Ebbe illeszkedik az én tevékenységem is. Például amikor protokolláris eseményeken képviselem az egyházközséget, vagy sajtóügyekkel foglalkozom.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.