Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli református egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Érezzük a felelősségünket abban, hogy az ország szabadulhasson a bezártságtól, hogy kinyithassanak a templomok, intézmények – mondja Bencze János, a Bethesda református gyermekkórház diakóniai igazgatója, főigazgató-helyettes, a kórház egyik oltópontparancsnoka.
Anyának lenni megható, kétségbeejtő, megtisztelő és megterhelő. A legtudatosabb utánaolvasót sem tudja felkészíteni senki és semmi arra, mennyi mindent fog érezni és megélni, ha egyszer gyermeke születik. Az anyaság szembesít a határainkkal. Fizikailag is, szellemileg is, és lelkileg különösképpen.
Életeket megváltoztató, bizonyságtévő igehirdetésre, a jó hír, a Krisztustól tanultak terjesztésére bátorított a XV. zsinati ciklus második ülésén Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke.
A KÉK (Kapcsolatra Épülő, Következetes) nevelés mindenkinek szól, akire Isten gyermekek vezetését bízta szülőként, nevelőszülőként, pedagógusként, nagyszülőként vagy segítő szomszédként – tudatja Brouwer Pálhegyi Krisztina gyógypedagógus, nevelési tanácsadó, a KÉK nevelés szemléletmódjának megalkotója.
Az anyaságról megható szavakkal szokás beszélni. Tiszteljük is az életüket odaáldozó nőket, akik gyermekeikért készek saját igényeikről, kényelmükről naponta lemondani! Ha bennünk maradtak hiányok, sérelmek, ne dédelgessük azokat! Keressük a gyógyulást, és bocsássunk meg egymásnak, és vigyázzunk arra, hogy ne ismételjük szüleink hibáit!
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A precíz munkavégzés független az aktuális járványoktól – szögezi le Pap Márta, a Bethesda kórház higiénikusa. A református intézményben huszonhárom takarító dolgozik azért, hogy mindig minden makulátlan legyen, hiszen sosem lehet tudni, mikor érkezik a következő kis páciens. A munka ünnepének apropóján azokra figyelünk, akik a tisztaságnak szentelik az életüket.
A munka méltósága azt jelenti, a tennivaló, a feladat elvégzése közben az ember Isten munkatársa a világban. Ennél nagyobb méltóság nem létezik. Fogyasztói társadalmunkban inkább a pénz értékéről és a tőke érdekéről esik szó, a munka méltóságáról kevésbé – mondja Békési Sándor református teológus.
Anyák napján köszönjük, hogy az elmúlt időszakban ott álltál a szemükkel mosolygó, elszigetelve élő, de veled sosem unatkozó nagyszülők, dédik mellett. Kérlek, öleld át őket erősen, és engedd, az oltások után a kezük, az arcuk is összeérhessen végre a gyermekekkel!
A versengés ellentmondásos jelensége minden bizonnyal az emberiség ébredése óta velünk van. Pál apostol futóversenyeket idéző metaforái is közismertek: „…mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat” – vagy: „…nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.”
Marika néni volt az utolsó almásfegyverneki református, az alig tíz kilométerre fekvő kis faluban. Ő volt a mi egyszemélyes szórványunk, akit minden nagyobb ünnepen felkerestünk, főleg karácsonykor és húsvétkor. Ilyenkor a tisztaszoba átalakult templommá.
Az anya nem tehet mást, mint megismeri Isten akaratát, és úgy neveli gyermekét. Megismerteti vele Megváltó Urát, akitől egész életében védelmet kaphat. – Hegedűs Béla néhai dunamelléki püspökhelyettes igehirdetése
Molnár-Kovács Dorottya és férje, Molnár Sándor Debrecenben élnek. A fiatal egyetemi tanársegéd két és fél hónapja adott életet első gyermekének, Ezrának. Azt mondja, Sándorral már jó ideje szerettek volna szülőkké válni. – Mindig erre készültem: már a gimnáziumban, amikor még csak tervezgettünk a jövőnket, tudtam, elsősorban anyuka akarok lenni.
Két fiú, Zehár és bátyja, Réhi beszélgetnek a tóparton. A fiúk anyja, Hawa lepényeket süt, mert hal már nincs napok óta. Réhi a Genezáreti-tóra készül kimenni halat fogni. Zehár is szeretne vele menni. Hawa féltette a fiait a horgászattól, mert a elég egy rossz mozdulat, és a tó elnyeli a halászt. A halászok „Isten szemének” nevezték a tavat.
Legyen szó irodai teendőkről, egyeztetésekről, döntéshozatalról, Isten még a hétköznapi munkába is be tud avatkozni. A zsinati tanácsos szerint ezekben a helyzetekben választás elé kerülnek a felelősök, hogy a világi logika szerint haladnak vagy a Szentírásból merítenek erőt. – vélekedik Gér András zsinati tanácsos.
– Új feladatként és egyben lehetőségként élem meg Galambokon a településen élők megszólítását, a református közösség létének tudatosítását a településen. Ezt nem könnyíti meg a vírushelyzet, de igyekszem élni az internet adta lehetőségekkel, hiszen az online istentiszteleti közvetítésekbe nem csupán a gyülekezet tagjai kapcsolódnak be.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (május 31-én) Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, majd június 1-től Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
A hitbeli egység mindig megrendítő tapasztalatunk – vallja Harkai Ferenc Csaba, a budapest-kispest-központi eklézsia lelkipásztora. Évek óta látogatja a határainkon túli magyar területeket, segítséget visz a gyülekezeteknek. A nemzeti összetartozás napja alkalmán a közös hit és nemzeti identitás összetartó erejéről, az ottani magyar közösségekben szerzett tapasztalatairól osztja meg gondolatait.
Az egy, igaz Isten, a Fiú mellénk lépett, de úgy, ahogyan csak ő tud. Társunkká vált, magára vette a tér és idő kabátját, ugyanazt, amit mi hordunk születésünktől halálunkig: az Örökkévaló egy testben szorította be magát a világunkba. Lehajolt, hogy felemeljen, kirántson a veszélyből.
A pünkösdi csoda gyógyulást hozhat egyénnek, családnak, gyülekezetnek és egyháznak egyaránt – emelte ki a Zsinat májusi ülésén, Balatonszárszón Steinbach József lelkészi elnök. Emlékeztetett: nincs valódi megújulás bűnbánat – akár kitörő zokogás nélkül. Szólt a következő időszak feladatairól, a lelki megújulás szükségességéről, a pásztori vezetés felelősségéről, a Református Egyházak Világközössége körüli kérdésekről és az egyház társadalmi küldetéséről is.