Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli református egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Érezzük a felelősségünket abban, hogy az ország szabadulhasson a bezártságtól, hogy kinyithassanak a templomok, intézmények – mondja Bencze János, a Bethesda református gyermekkórház diakóniai igazgatója, főigazgató-helyettes, a kórház egyik oltópontparancsnoka.
Anyának lenni megható, kétségbeejtő, megtisztelő és megterhelő. A legtudatosabb utánaolvasót sem tudja felkészíteni senki és semmi arra, mennyi mindent fog érezni és megélni, ha egyszer gyermeke születik. Az anyaság szembesít a határainkkal. Fizikailag is, szellemileg is, és lelkileg különösképpen.
Életeket megváltoztató, bizonyságtévő igehirdetésre, a jó hír, a Krisztustól tanultak terjesztésére bátorított a XV. zsinati ciklus második ülésén Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke.
A KÉK (Kapcsolatra Épülő, Következetes) nevelés mindenkinek szól, akire Isten gyermekek vezetését bízta szülőként, nevelőszülőként, pedagógusként, nagyszülőként vagy segítő szomszédként – tudatja Brouwer Pálhegyi Krisztina gyógypedagógus, nevelési tanácsadó, a KÉK nevelés szemléletmódjának megalkotója.
Az anyaságról megható szavakkal szokás beszélni. Tiszteljük is az életüket odaáldozó nőket, akik gyermekeikért készek saját igényeikről, kényelmükről naponta lemondani! Ha bennünk maradtak hiányok, sérelmek, ne dédelgessük azokat! Keressük a gyógyulást, és bocsássunk meg egymásnak, és vigyázzunk arra, hogy ne ismételjük szüleink hibáit!
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A precíz munkavégzés független az aktuális járványoktól – szögezi le Pap Márta, a Bethesda kórház higiénikusa. A református intézményben huszonhárom takarító dolgozik azért, hogy mindig minden makulátlan legyen, hiszen sosem lehet tudni, mikor érkezik a következő kis páciens. A munka ünnepének apropóján azokra figyelünk, akik a tisztaságnak szentelik az életüket.
A munka méltósága azt jelenti, a tennivaló, a feladat elvégzése közben az ember Isten munkatársa a világban. Ennél nagyobb méltóság nem létezik. Fogyasztói társadalmunkban inkább a pénz értékéről és a tőke érdekéről esik szó, a munka méltóságáról kevésbé – mondja Békési Sándor református teológus.
Anyák napján köszönjük, hogy az elmúlt időszakban ott álltál a szemükkel mosolygó, elszigetelve élő, de veled sosem unatkozó nagyszülők, dédik mellett. Kérlek, öleld át őket erősen, és engedd, az oltások után a kezük, az arcuk is összeérhessen végre a gyermekekkel!
A versengés ellentmondásos jelensége minden bizonnyal az emberiség ébredése óta velünk van. Pál apostol futóversenyeket idéző metaforái is közismertek: „…mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat” – vagy: „…nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.”
Marika néni volt az utolsó almásfegyverneki református, az alig tíz kilométerre fekvő kis faluban. Ő volt a mi egyszemélyes szórványunk, akit minden nagyobb ünnepen felkerestünk, főleg karácsonykor és húsvétkor. Ilyenkor a tisztaszoba átalakult templommá.
Az anya nem tehet mást, mint megismeri Isten akaratát, és úgy neveli gyermekét. Megismerteti vele Megváltó Urát, akitől egész életében védelmet kaphat. – Hegedűs Béla néhai dunamelléki püspökhelyettes igehirdetése
Molnár-Kovács Dorottya és férje, Molnár Sándor Debrecenben élnek. A fiatal egyetemi tanársegéd két és fél hónapja adott életet első gyermekének, Ezrának. Azt mondja, Sándorral már jó ideje szerettek volna szülőkké válni. – Mindig erre készültem: már a gimnáziumban, amikor még csak tervezgettünk a jövőnket, tudtam, elsősorban anyuka akarok lenni.
Két fiú, Zehár és bátyja, Réhi beszélgetnek a tóparton. A fiúk anyja, Hawa lepényeket süt, mert hal már nincs napok óta. Réhi a Genezáreti-tóra készül kimenni halat fogni. Zehár is szeretne vele menni. Hawa féltette a fiait a horgászattól, mert a elég egy rossz mozdulat, és a tó elnyeli a halászt. A halászok „Isten szemének” nevezték a tavat.
Legyen szó irodai teendőkről, egyeztetésekről, döntéshozatalról, Isten még a hétköznapi munkába is be tud avatkozni. A zsinati tanácsos szerint ezekben a helyzetekben választás elé kerülnek a felelősök, hogy a világi logika szerint haladnak vagy a Szentírásból merítenek erőt. – vélekedik Gér András zsinati tanácsos.
– Új feladatként és egyben lehetőségként élem meg Galambokon a településen élők megszólítását, a református közösség létének tudatosítását a településen. Ezt nem könnyíti meg a vírushelyzet, de igyekszem élni az internet adta lehetőségekkel, hiszen az online istentiszteleti közvetítésekbe nem csupán a gyülekezet tagjai kapcsolódnak be.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.