Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli református egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
A szervezők és a résztvevők is nagyon várják, hogy együtt, szabadon, fizikailag is egy közösségben élhessük át az Istenhez tartozás élményét – mondja Somorjai-Bencze Zsófia, a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó kommunikációs vezetője. A fesztivál témája idén a szabadság lesz.
A gondolkodástörténet hullámai soha nem tudták megingatni vagy leépíteni a Szentháromság tanítását. Az egyház hitvallásai, az egyetemes zsinatok állásfoglalásai ugyanis éppen arra törekedtek, hogy gátat szabjanak az emberi okoskodásnak, és a „tekervényes ravaszságok” helyett a „tiszta és egyszerű igazságban” erősödjenek meg (Kálvin János).
A koronavírus járvány idején kétséges volt, hogy mikorra lehet megszervezni Balog Zoltánnak a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének, felszentelését. – „A nagy Rendező nem is rendelhetett volna méltóbb alkalmat a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének felszentelésére a mai, pünkösdi napnál” – mondta Kató Béla igehirdetése elején
A püspökszentelő istentiszteleten többen is köszöntötték Balog Zoltánt. Somogyi Péter, a dunamelléki egyházkerület lelkészi főjegyzője visszaemlékezett a január 25-i püspökbeiktatáson elhangzott Igére: – „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.”
Fölmerülhet a kérdés: a püspök szenteléssel vagy beiktatással kerül-e tisztségébe? Márkus Mihály nyugdíjas dunántúli püspök hangsúlyozza, az erre adott válaszban az „is-is” jelenik meg. – A szentelés istentiszteleti alkalom, a megfelelő hittani-teológiai háttérrel.
Istent kérdezzük, de nem mindig értjük meg azonnal és világosan, hogy mi az ő akarata. Szeretnénk jelt kapni róla. Isten válaszol, néha látomást ad, külső, vagy belső jelzésekkel üzen. Aki kérdezi, annak válaszol. Csak az nem mindig tetszik nekünk. Elfogadjuk-e, amikor Isten nem enged tovább, és azt jelzi, hogy nem ez a dolgunk?
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A javuló járványügyi adatok következtében újra kinyithattak a múzeumok, vendéglátóhelyek és uszodák is. Körképünkben – Balatonszárszó, Debrecen, Kecskemét, Miskolc – annak járunk utána, mi az első néhány hét tapasztalata a református helyeken, illetve hogyan készülnek a nyitásra azok, akik még vártak néhány hetet.
Az, hogy egy magyarországi református püspök felszentelésén egy Romániában élő magyar református püspök hirdeti az Igét, egyáltalán nem tűnik ellentmondásnak, legfeljebb csak azoknak, akik már nem értik vagy szándékosan félre akarják magyarázni azt az Istentől rendelt alapvető tényt, hogy egyén és közösség összetartozik.
Amikor másokat is tanítvánnyá szeretnénk tenni, ahogy Jézus Krisztus elhívott minket, akkor tudnunk kell, hogy Isten előtt mindannyian bűnösként állunk meg, így beszédünk más nem lehet, mint hogy „én vagyok a bűnösök között az első”. Nem a mi emberi erőfeszítésünk által lesz Isten ügye sikeres, mi csak eszközök vagyunk az ő ügyében.
Egy fiatal férfi, aki Kárpátalján dolgozott ismerősök révén eljutott egy férfiaknak rendezett csendeshétre. Akkor még nem tudta mit jelent számára a kapott ige: „Akkor ismét látni fogjátok, hogy különbség van az igaz és a bűnös között, az Isten tisztelői és az őt nem tisztelők között.” (Mal 3,18)
Amikor túlvagyunk a sürgős beavatkozáson, tudatosul bennem, hogy ez a kisgyerek életveszélyben van, és óriási megpróbáltatást élhet át ő és a szülei. Hitet, erőt, türelmet kell önteni beléjük, de őszintének is kell lenni – vallja Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház orvosigazgatója, akinek munkáját Dizseri Tamás Szeretetszolgálati díjjal ismertek el.
Zéhár apjának jó fogása volt az éjszaka. Réhivel hozzáláttak a halválogatáshoz, hogy különválasszák a jó halakat a rosszaktól. Legtöbb a bölcsőhal volt, hetvenkilenc darab, márnából huszonhármat számolt, a kis halakból volt a legkevesebb. A nagy halak a szájukban hordozták ivadékaikat, ezért potyogtak ki a halszülők szájából a gyermekeik.
Földrengés sújtotta Sziszek városát Horvátországban. A károsultak segítésére gyűjtést szervezett a Somogyi Egyházmegye több mint harminc gyülekezete, a felvidéki Zselíz református közössége. Magánszemélyek is adakoztak.
– A lelkes közösségekben mindig otthon éreztük magunkat, egy idő után családtagnak tekintettek. Rengeteget tanultam az ottani emberektől a kitartásról, pozitív gondolkodásról, a közösség összetartó erejéről. Talán kicsit bensőségesebben is éljük meg az alkalmakat ilyen környezetben.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.