Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
A véradás az önkéntesség egyik legszebb formája, hiszen önszántunkból és önmagunkból adunk, életmentés céljából. A vérnek óriási jelentősége van a betegellátásban, mert élő anyagként mással nem pótolható – tudatja Csali Annamária, a Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, maga is önkéntes véradó.
Adventet tartani azt jelenti, hogy fegyelemben élünk, hogy a kegyelem lehetséges megnyilvánulásaival idejében indulunk, érkezünk. Nemcsak küldünk valamit, hanem adunk. Nem üzenünk, hanem megjelenünk, személyesen mondjuk el. Nemcsak az ápoltatásról gondoskodunk, hanem lehetőleg ápolunk. Nem kifizetünk, hanem az időnkből, magunkból adunk.
Mi történik akkor, amikor Jézus megérinti az ember életét? Az a kéz oda nyúl, ahová kell. Oda ad érintést, ahol valami sérült bennünk, ahol valami elveszett vagy törött. Oda, ahol beteg vagy, sérült, béna vagy elesett. Oda ad ez az érintés ajándékot, ahol a legnagyobb az ínség. Oda ad, ahol nekünk nincsen: békességet, gyógyulást, reménységet.
Közösen imádkoztak a koronavírus-járvány áldozataiért a Szent István Bazilikában Balog Zoltán református, Fabiny Tamás evangélikus püspök és Mohos Gábor római katolikus segédpüspök. A betegséggel küzdőkért is imádságot mondtak. Balog Zoltán arra hívott fel, hogy jöjjünk össze mi, magyar keresztények, úgy, ahogyan a bajban össze kell jönniük azoknak, akik segíteni akarnak.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2013. szeptember 1-jétől az általános iskolák első és ötödik évfolyamán, a hat évfolyamos gimnáziumokban a hetedik évfolyamon kötelezően választható tantárgyként bevezette a hit- és erkölcstant. Mi a feladata a hitéleti nevelésnek? Tanítsunk-e hittant az óvodákban? Ki tanítson hittant? – kérdeztük vallástanoktól.
... szó címmel jelent meg halála után Kiss Domokos lelkész összegyűjtött prédikációinak második kötete. Találó volt a cím, mert igehirdetései irodalmi, költői művek is voltak, gondosan fogalmazott mondatok. Olvasva is érződik, hogy nem spontán született, hanem a fejében és a szívében alaposan megforgatott, válogatott, megszentelt szavak.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Sütő András szövegvilága lenyűgöző, én sem gondoltam volna, hogy ennyire fogják érteni és szeretni napjainkban is az Advent a Hargitán című drámáját – vallja az előadásban Árvai Réka szerepét alakító Tarpai Viktória színművész, aki 2021-ben kiemelkedő színészi tevékenysége elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat.
A lelkészi életpályáról, az egyházalkotmány módosításáról, a Kárpát-medencei reformátusság helyzetéről is beszélt Balog Zoltán püspök, lelkészi elnök a Zsinat berekfürdői ülésén. Fontosnak nevezte, hogy a gyülekezetek minden tőlük telhetőt megtegyenek lelkipásztoraik eltartása érdekében.
A nyugat-európai energiakrízis Erdélybe is beköszöntött. Felsrófolta az energiaárakat. Gondterhelten néztem a számlák egyre ijesztőbb végösszegeit. És akkor eldöntöttem, nem várunk tovább, felújítjuk a derék fűtőalkalmatosságot. Lássuk, mire képes. Tud-e még meleget varázsolni a házban, füstöt eregetni a kéményen át?
Az ENSZ még a tél előtt összehangolt globális cselekvést sürget, mert az ország már így is a földkerekség legsúlyosabb humanitárius katasztrófájának helyszíne. Aki teheti, menekül az éhség és a fanatizmus elől: a legtöbben a szomszédos Pakisztántól és Irántól kérnek oltalmat. E két országban jelenleg több mint kétmillió menekült él, élelmezésük, oktatásuk, gyógyításuk egyre nagyobb terheket ró az anyagiakban szintén nem dúskáló államokra.
Elvárom a lakóinktól, hogy tiszták, ápoltak, rendezettek legyenek. Amikor kilépnek a szálló ajtaján, ne lássák a járókelők rajtuk, hogy hajléktalanok. Ez nekik is tartást ad: megérezhetik,hogy a többséghez tartoznak, akik dolgoznak, tanulnak, családban élnek – tudatja Liebszter Mária, a református hajléktalanmisszió mellett működő keresztyén szellemiségű éjjeli menedékhely vezetője.
Amikor tényleg a gazdájára esett a sorsvetés, majdnem felkiáltott örömében. A három pap eltűnt a szentélyben, azután kettő visszajött. Csak Zakariás maradt benn, és mindenki tudta, hogy addig ki nem lép onnan, amíg az illatáldozatnak használt tömjén utolsó morzsája el nem parázslik. Addig pedig imádkozik az Úrhoz, hogy bocsássa meg a népe bűneit.
„Rajtad kívül másban nem gyönyörködöm e földön.” Ez a „rajtad kívül” az, ami nekem sokat segít, mert ráirányítja a figyelmem arra, hogy mindig Istenben maradjak. Hatalmas erőforrás, hogy a gondjaimat Isten elé vihetem reggeli imádságaimban. Állandó segítségem a feleségem is, aki mindenben támogat, s aki nélkül én magam is, a szolgálatom is szegényebb volna.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.