Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István református lelkipásztor, a Zsinat volt lelkészi elnöke, a dunamelléki egyházkerület korábbi püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Nekünk, keresztyéneknek elengedhetetlenül fontos, hogy imádságban kérjük az élet Urát, Megváltónkat, hogy minél több amerikai állam törvénybe iktassa a gyermekek anyaméhben való védelmét – mondja Krasznai Csaba clevelandi református lelkipásztor, püspök, Magyarország tiszteletbeli konzulja.

Mária és Márta története erről szól: mindenki maga felelős azért, hogy szinten tartsa a lelki kosarát. Nem a környezetem a felelős ezért, nem a családom, magam vagyok felelős. Mária a jobb részt választotta. S ez a második: megállni, és rendszeresen időt tölteni Jézussal.

Huszonötödik alkalommal találkoztak a magyar református középiskolák. Az összejöveteleken nagy hangsúlyt kapnak a lelki programok. Az idén – Karcagon – a delegáltak nemcsak egymást, hanem a várost és a Hortobágyot is megismerhették, és nyílt találkozótörténeti kiállítás.

Keresztyén hitvallásaink a Biblia alapján elsősorban az Atya személyéhez kapcsolják a teremtés munkáját, azonban ez nem jelenti azt, hogy a Szentháromság másik két személye ne vett volna részt a benne. Isten a világ teremtése során Mózes beszámolója szerint hétszer jelenti ki: „legyen”. „Isten szava alkotta a világokat”, ahogy A zsidókhoz írt levél szerzője fogalmaz.

Nem tiltották be az abortuszt, csupán arról döntöttek: nem alkotmányos jog, így minden állam saját hatáskörében szabályozhatja az eljárást. A Roe kontra Wade ítélet hatályon kívül helyezése generációk óta az egyik legjelentősebb bírósági fordulat; messzemenő következményei lesznek.

A mi emberi kapcsolatainkban is sok bezárt ajtó állja el az utat a másikhoz, s kérdés: jó-e, ha feszegetjük, hogy nyíljanak meg azok az ajtók, amelyek maguktól makacsul zárva maradtak? Szabad-e, kell-e mindent kikutatni a másik mélyrétegeiből, és képesek vagyunk-e elviselni azokat, ha feltárulnak? Úgy hisszük, igen, de csalódást és fájdalmat okoz, ami előtör mögülük, ha megnyílnak.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének nemcsak mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra, párbeszédre ösztönző elmélkedések. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

– Az idei fesztivál sem szólhat másról, mint az örömről, amelyben megjelenik a bibliai üzenet. Szeretnénk azokat az embereket is megszólítani, akik egészen másként gondolkodnak a világról, mint mi, keresztyének – hangsúlyozta Steinbach József, a házigazda egyházkerület püspöke a Református Egyházi Napok – Dunántúl (REND) alkalmán.

1956 őszén először a János vitézre, majd nagyszüleimhez és keresztapámhoz való kötődésemre hivatkozva akadályoztam meg, hogy szüleim új hazába vigyenek. Öt és fél éves lélekkel nagy valószínűséggel én is éreztem azt az aknazárakat, töltött fegyvereket lebíró védelmet, amelyet anyanyelvünk, költészetünk, s Petőfi, Arany János és József Attila mellett valóban minden ismert versíró lángelménk jelent.

A hagyománytisztelet problémája az evangélium felől is jól megközelíthető. Krisztus a törvényt nem eltörölte, hanem betöltötte: ezáltal bárki megértheti, a régi és értékes hagyomány, törvény nem önmagában jelent megőrzendő értéket, hanem azért és akkor van ez így, ha örök célt szolgál.

Az apró, határ menti település, Pusztafalu lakosságának majdnem 80 százaléka reformátusnak vallja magát. A lassan ötszáz éves gyülekezet féltőn gondozza templomát, ápolja hagyományait. Közben előre is tekint: kihasználva a környék turizmusban betöltött, kiemelt helyzetét, közösségi házat építettek: elsősorban református vendégeket fogadnak majd.

Idén szeptembertől kötelező lesz a Károli-egyetemen a testnevelés felmenő rendszerben, de nem hoznak létre testnevelés tanszéket. Előtérbe kerülhet azonban a sport tudományos oldala, a sportpszichológia és a sportjog. A jövőben megnövelik a sportösztöndíjak mértékét. Ősztől saját sportegyesület létrehozását tervezik.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.
– Ápisz hétköznapi bika volt, és a róla készített szobrok csak faragott kövek, fadarabok, nem igazi istenek. Nincs bennük élet.

– Az embernek le kell tennie a bűneit Jézus lábához, máskülönben nincs újjászületés. Amikor megkapjuk azt a felszabadító bizonyságot, hogy megbocsáttattak a bűneink, igyekszünk azokat nem újra elkövetni. Az Úr kezébe teszek le mindent. Megtérésem óta szeretném, ha mindenki érezné, amit én, ha másoknak is át tudnám adni ezt; szeretném, hogy minél többen ismerjék meg Jézust.