Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács Előd református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára, intézetvezetője osztja meg velünk gondolatait.
Olyan tábort szeretnénk, ahol együtt lehetnek a már egyetemisták, gyülekezetünk tagjai, illetve a gimnáziumokból, középiskolákból, református gyülekezetekből érkező fiatalok – tájékoztat Damásdi Péter, a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet lelkésze az Új kezdet nevű hagyományteremtő együttlétről.
A panaszaink – és a lázadásaink is – abból fakadnak, hogy voltaképpen nem tudjuk igazán, kicsoda Isten. Isten mindig nagyobb – folytatták a magyarázatot a középkoriak. S mindig abban nagyobb, amiben a leginkább hasonlítunk hozzá. De Isten nem nagyotmondó, hanem igazmondó.
A keresztyénséget úgy fogom fel, hogy elköteleztem magam Isten ügye mellett. A szabadság nem azt jelenti, hogy mindent szabad, hanem hogy mindent megtehetek, amire Isten vezet, ez tesz igazán szabaddá és visz az élet teljessége felé – vallja Farkas Gábor lelkipásztor, a dunántúli egyházkerület elnökségi tanácsosa.
Négy évtizede kötött házasságot Bodnár Péter és Bíró Mária. A Demecserben szolgáló lelkészházaspárnak eddig színes élete volt. Együtt nevelték fel négy gyermeküket, örülnek kilenc unokájuknak. Jövőre negyvenéves közös szolgálatukat ünneplik.
... könyve: érdekes és tanulságos olvasmány, amelyben győz a jó és vereséget szenved, meglakol a gonosz. Eszter királyné szép és kedves, története izgalmas, szerepe kockázatos, életveszélyes, és kiszolgáltatott helyzetében megindító az az áldozat, amelyet népéért vállal, és amilyen bölcsen él vele. A feszültséggel teli jelenetekről filmet lehetne forgatni...
Szívünk békességre lel, ha tudjuk, a világ eseményei mögött Jézus Krisztus áll, és mindig mennyei döntés előzi meg a földi eseményeket. A világban feltartóztathatatlanul és ellenállhatatlanul egyetlen végső hatalom irányít, Jézus Krisztus – mondja Sipos Ajtony Levente, a soltvadkerti református gyülekezet lelkipásztora.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
„Udvarának legszebb ékessége a szellemi értékek kultusza volt. Irodalom, művészet, közoktatás nem olyan módon talált oltalmat, mint valami középkori kényúrnál… ő az első magyar uralkodó, aki a szó modern értelmében kultúrpolitikát csinált, mert tudta, hogy az államok hatalma népük műveltségén, polgárosodásuk tökéletesedésén nyugszik.”
Teleki Sámuel erdélyi gróf maradandót alkotott: gondoljunk a marosvásárhelyi könyvgyűjtemény megalapítására. Számos munkája mellett elkészítette Janus Pannonius műveinek kritikai kiadását, elmélyült a természettudományokban, és keresztyénként célul tűzte az erdélyi protestáns közoktatás megújítását.
A Szentírás lapjai szerint a kert az a hely, amelyet az Úr nekünk szánt – vallja Egeresi Gábor. – Sok problémánk abból adódik, hogy posztmodern emberként nem vesszük elég komolyan a fenntarthatóságot – magyarázza a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeumának igazgatója, lelkipásztor.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kicsinyeiknek azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.
Erik leveli őse paplakban szolgált, egy befőttesüvegben lakott az ablakpárkányon, a nappaliban. Gyakran hallotta a bibliai történeteket, amelyeket a lelkész mesélt a gyerekeinek.
– Mindig is kértem Istent imádságban. És azt láttam, hogy amikor kérem, akkor egy szempillantás alatt megoldódnak azok a problémák, amelyekbe belekerültem. Ezek után éreztem, hogy Isten gondviselése velünk van, személy szerint velem is. Fontos ezeket a megtapasztalásokat mélyen őrizni a szívünkben.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (május 31-én) Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, majd június 1-től Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
A hitbeli egység mindig megrendítő tapasztalatunk – vallja Harkai Ferenc Csaba, a budapest-kispest-központi eklézsia lelkipásztora. Évek óta látogatja a határainkon túli magyar területeket, segítséget visz a gyülekezeteknek. A nemzeti összetartozás napja alkalmán a közös hit és nemzeti identitás összetartó erejéről, az ottani magyar közösségekben szerzett tapasztalatairól osztja meg gondolatait.
Az egy, igaz Isten, a Fiú mellénk lépett, de úgy, ahogyan csak ő tud. Társunkká vált, magára vette a tér és idő kabátját, ugyanazt, amit mi hordunk születésünktől halálunkig: az Örökkévaló egy testben szorította be magát a világunkba. Lehajolt, hogy felemeljen, kirántson a veszélyből.
A pünkösdi csoda gyógyulást hozhat egyénnek, családnak, gyülekezetnek és egyháznak egyaránt – emelte ki a Zsinat májusi ülésén, Balatonszárszón Steinbach József lelkészi elnök. Emlékeztetett: nincs valódi megújulás bűnbánat – akár kitörő zokogás nélkül. Szólt a következő időszak feladatairól, a lelki megújulás szükségességéről, a pásztori vezetés felelősségéről, a Református Egyházak Világközössége körüli kérdésekről és az egyház társadalmi küldetéséről is.