Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor professor emeritus, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke, volt soproni lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Énekverseny a Psallite: a résztvevők gyülekezeti énekek, egyházi népénekek és zsoltárok előadásában mérik össze tudásukat. A Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara által először megrendezett megmérettetéssel űrt kívánnak betölteni a hazai énekversenyek sorában. Méhes Balázs dékánhelyettest a tapasztalatokról kérdeztük.

Mit kell változtatni, ha testvériesebb és hatékonyabb egyházat szeretnénk? Erre kell feleletet keresnie az életpályamodellnek. Célja: a lelkészek jobban, alkalmasabban, mélyebb lelkiséggel, versengésmentesen teljesítsék küldetésüket, kiküszöbölve a túlzott individualizációt. A vezetők a lelkészekkel együtt Isten előtt nagyobb alázatot tanúsítsanak.

A férjemmel úgy döntöttünk, nem megyünk nyaralni, pénzünket inkább gyerekek evangelizálására és nyári vakációjára költjük. Négy hetet tartottunk, a férjem halála óta egyedül szervezem minden nyáron – tudatja Némethné Csiszár Márta nyugalmazott agrármérnök. – Nincs más vágyam, mint az evangéliumot minél többekhez eljuttatni és vonzóvá tenni – vallja.

A törvény szerepét csak úgy tisztázhatjuk, ha a Szentírás egészének fényében tekintjük, és meglátjuk a helyét Isten kibontakozó tervében. Kálvin János szerint az egész Szentírás tulajdonképpen a törvényt és annak magyarázatát tartalmazza: az Újszövetségben is érvényes a törvény, és már az Ószövetségben is jelen van az evangélium.

Az évszázadok során az épület viszonylag jó állapotban maradt meg, ám természetesen többször is felújításra szorult. Legutóbb a 2010-es években fogtak neki a külső felújításnak, ezzel egy időben viszont a belső munkálatoknak is nekikezdtek. Azóta pedig egyre több érdekességre bukkantak.

Karácsonykor unásig emlegettük a szeretetet egymásnak, magunknak. Megteltünk vele? Kisöpörte belőlünk az ott feszülő ellenséges indulatokat, gyűlölködést, ítéletet? Mert nem az a kérdés, milyen lélek lakik másokban, hanem az, hogy bennünk milyen a lelkület. Megismeréséhez szükségünk van Jézusra, a vele való beszélgetésre. Ő bemutat minket magunknak.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Ma már szinte minden márka mögött komplett filozófia, hitvallás áll, tele van miniteológiákkal a világ. Mindegyik meggyőzni, hívévé tenni akar, csak egyik sem megy el értünk a keresztig. Nem egyszerű az életmódváltás, de amíg az egészségéért ráveszi magát az ember, hogy új szokásokat kezdjen, addig a lélek rejtve marad, annak elhanyagolása kevésbé nyilvánvaló.

Szalai Lászlótól hallottam először a Hajnalfény Orvoscsoportról. Első e témát érintő beszélgetésünkkor idéztem neki a jelen írásom címéül választott mondatot Pécselyi Király Imre tizenhetedik századi prédikátor és dalszövegköltő remekéből, az új Református énekeskönyv 204-es számú, „Krisztusom, kívüled…” kezdetű dicsérete harmadik versszakának második sorát.

Nagyon népszerűek manapság a múltidéző fényképek. Mert ahogy telik felettünk az idő, egyre erősödik bennünk a gyermek- és ifjúkor iránti sóvárgás, az állandósuló emlékezés a letűnt múltra, egykori önmagunkra. Tudat alatt persze megrostáljuk történeteinket, sokszor csak a szépre emlékezünk, a rossz pedig eltűnik a múlt ködében.

A keresztyén emberkép szerint csakis esendőségünk és bűnösségünk tudatában próbálhatunk rendet tenni az életünkben. A mézesmázos tökéletességre törekvés mit sem ér az őszinte belátás, bűneink és hibáink tudata és az Istenhez fordulás nélkül. A hitünk ugyanis tükröt tart elénk, amelyben bár látjuk magunkat megtört, bűnös és elveszett teremtményként, látjuk a Teremtőt is, aki úgy szerette a világot és minket, hogy egyszülött fiát adta értünk.

A Református Tehetséggondozó Alapítvány célja a református köznevelési intézményekben tanuló tehetséges diákok segítése, az őket fejlesztő tehetséggondozó programok szervezése és támogatása – tudatja Tombor László elnök. Fontosnak tartják az azonos érdeklődésű diákok kommunikációját, a református gimnáziumok tehetséges tanulói közötti aktív kapcsolatot, s hogy mindez szervesen illeszkedjen a keresztyén értékrendbe.

„Ki vagy? – hogy választ adhassunk azoknak, akik elküldtek minket: mit mondasz magadról?” (Jn 1,22) Zsuzsi a kórházi ágyon ébred. Kinyitva a szemét erőlködik: hol vagyok? És ki az a nő, aki ott ül az ágya végénél? És az, amint észreveszi, kedvesen hozzáhajol: magadhoz tértél, drágám? – Kicsoda maga? – Az anyád vagyok.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Ha egy pohár vízbe beleszórsz egy csipet sót, szabad szemmel nem látod meg a változást. Csak az ízén érzed, hogy más lett. Láthatatlanul keveredett el a vízzel, mégis megváltoztatta. A só fűszer, kevés is elég belőle. Ahogy Pál apostol mondja: „Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett.”

– A feladatunk része az ápoló ápolása is. Ráckeresztúron minden egy irányba mutat: a legerősebb erőforrás a munkatársaink számára a hit, az istenkapcsolat, amelyet a munkahely is biztosít a napirendbe illesztett lelki alkalmakkal – magyarázza Erdős Eszter lelkipásztor, a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon vezetője.

– A függők és családtagjaik szolgálata olyan lelkigondozói és terápiás életvezetési hálózattá nőtte ki magát, hogy mind mentálisan, mind spirituálisan én is folyamatosan növekedhetem általa. Lelki fejlődésemben sokat köszönhetek lelkes munkatársaimnak, kitűnő szakembereinknek. Számomra a legnagyobb megtiszteltetés, ha részese lehetek egy függő küzdelmének.