Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Csűrös-Varga Vanda református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Örömmel mondhatom, sikerült legyűrnünk Trianont. Az emberek őrzik saját hagyományaikat – vallja Dézsi Csaba, az Ausztráliai Magyar Református Egyház központja, a melbourne-i gyülekezet vezető lelkésze.

Az 1956-os forradalom idején a kritikai hangot megszólaltatók későbbi sorsára rányomta bélyegét a háttérbe szorítottság. Debrecenben ilyen személyiség volt Török István teológiai professzor, aki következetes felelősséggel vállalta elbizakodástól óvó és teológiai útmutatást adó meggyőződését.

A vallási sokszínűségre a prédikációimban is figyelek, a különbözőségből adódó kérdéseket nem feszegetem – vallja Kovács Lőrinc lelkipásztor, az Ausztráliai Magyar Református Egyház Queenslandi Kerületében működő brisbane-i, marsdeni és Gold Coast-i gyülekezetek vezetője.

A II. világháború végén emigráló magyarok jelentős része Argentínában telepedett le, a diaszpórába kivándorlókról mégis keveset tudunk. Benedek-Micsinay Máriával, az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnokával idéztük fel, hogyan élték meg és ünneplik máig Argentínában az ’56-os forradalmat és szabadságharcot.

Csak egy földi hazája van az embernek, de lehet két otthona. Kanada ilyen otthon – állítja Lizik Zoltán, akit a közelmúltban választották újra a jövőre százéves Amerikai Magyar Református Egyház püspökének. – Évszázada itt járt Ravasz László püspök, ő mondta az itteni egyházról: „jégtáblán úszó virágoskert”. Csodák csodája: a jég még mindig nem olvadt el, a virágoskert még mindig nem hervadt el.

... leányainak történetét kevesen ismerik, pedig tanulságos és érdekes. Az öt leány forradalmi újítást hozott kérésével a mózesi törvényekbe, amit némelyek az első zsidó feminista megnyilvánulásként tartanak számon. A leányági örökösödés kérdését ők vetették fel először, a pusztai vándorlás negyvenedik évében, a népszámlálás után, amikor Izráel törzsei között a föld méltányos, békés felosztása történt.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.

Itt a végeken, a diaszpórában a templom lesz az a hely, ahol utoljára kapcsolják le a villanyt a magyarságnak – idézte saját, a Magyar Diaszpóra Tanács elnökségi ülésén mondott szavait Vass Zoltán, a jövőre kilencvenöt éves torontói magyar református gyülekezet lelkésze.

Jézusnak e gyakran elhangzó szavai baráti biztatásnak és isteni parancsnak egyként beillenek. Mit is jelent e néhány szó, amely nemcsak sántáknak vagy bénáknak szól, de mindnyájunknak? „Kelj fel, és járj”, azaz ne félj az élettől, ne lecsavart lángon égj, ne takarékoskodj se a munícióddal, se magaddal, merj élni, szeretni és remélni!

Amikor minden év októberének végén a reformáció kezdetére – Luther Márton legendás wittenbergi fellépésére és azt követő tetteire – emlékezünk, nem csupán egy régmúlt történelmi eseményt idézünk föl, hanem egy máig tartó és a jövőbe mutató „végtelen történet” részesévé is vál(hat)unk.

– A Kárpát-medencében, és ez részben Észak-Amerikára is érvényes, ha a református család nem illeszkedik be egy gyülekezetbe, átjár a szomszédosba. Itt ezt nem lehet megtenni, magyar gyülekezet száz, de akár ezer kilométeren belül csak egy van – sorolja Péterffy Kund, a sydney-i református gyülekezet lelkipásztora. Azt vallja, életünkkel kell prédikálnunk, nem a szánkkal.

A rendkívüli küldetéstudattal megáldott református asszonyt nem a felfedezők és kutatók kíváncsisága hajtotta a föld másik felére: az evangélium terjesztésének vágya, Krisztus követése küldte a kannibálok országába. Molnár Mária volt a harmadik magyar, aki a világ egyik utolsó fehér foltjának, Pápua Új-Guineának megismerésében múlhatatlan érdemeket szerzett.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

A Sínai-félsziget pusztáin nem sok fű terem, nincsenek fasorok, víz is alig. Kietlen kősivatag a puszta, ahol csak néhány csenevész bokor és fácska él meg, és nehéz ivóvízhez jutni. De Kánaánba, ahová Isten parancsára Mózes vezette a népet, csak a pusztán keresztül vitt az út. A magukkal hozott eleség azonban hamar elfogyott...

Harangozó Lászlóra, a nemrég megválasztott püspökre kértek áldást a Kárpát-medencei református püspökök a Szerbiai Református Keresztyén Egyházban, Bácsfeketehegyen.

– Nincs jövője a gyülekezetnek, hacsak nem vonzza be a fiatalokat. Azért imádkozunk, hogy a hangulatos, aktív gyermekfoglalkozások, ifjúsági táborok ne csak a gyerekeket foglalkoztassák, a családok be kapcsolódjanak be a gyülekezeti életbe.