Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kun Mária nyugalmazott református lelkész, főiskolai docens osztja meg velünk gondolatait.

Számos elhanyagolt, csak költségesen helyreállítható műemlék – jelentős állami támogatással – megújult, védelmet kapott az anyaországban és a határainkon túl – mutat rá Ónodi-Szabó Lajos építészmérnök.

Közünk van a többi emberhez! Tartozunk legalább a felebaráti szeretettel. A szeretet azonban nem más dolgába avatkozó, hanem helytáll a maga helyén. Gyakoroljuk a közösséget a családban, a gyülekezetben, legyünk vendégszeretők! Viszont óvakodjunk attól, hogy abba avatkozzunk bele, amit Isten nem ránk bízott!

Nem tartja magát különleges gyülekezetnek, lelkészük szerint is hagyományos református eklézsia a berekböszörményi. Ám néhány ottani mozzanattal nem mindenütt találkozhatunk. Például tíz éve nagycsütörtökön úgy élik meg az úrvacsorai közösséget, mint ez az evangéliumokban olvasható.

Az alig hat és fél száz lelkes Barsbaracska Léva és Érsekújvár között található, a magyar–szlovák nyelvhatáron. – Mifelénk a magyar és a református egyet jelentett, az identitás formálásában az etnikai és a vallási tudat szinte egybeesett – mondja szülőfalujáról Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere.

... készített az unoka a kilencvenöt éves nagyapával. Könyv született belőle Életem, egy évszázad történetei és gondolatai címmel. Kirajzolódnak belőle a XX. század, a világháború megpróbáltatásai, a kommunista rendszer munkahelyi és lakhatási kálváriái. A vallomások fényt vetnek az alany szerény és nagyszerű személyiségére: a bölcs, tapintatos emberból sugárzott a szeretet.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

A pasztorálpszichológia hétköznapiságában, spirituális, érzelmi egységében közelíti meg a személyt. Ránk melyik személyiségtípus a legjellemzőbb? Van jelentősége, hogy férfi vagy női lelkigondozóhoz fordulunk? Egyebek közt erről kérdeztük Bakk-Miklósi Kinga pszichoterapeutát és Hézser Gábor református lelkészt, pasztorálpszichológust.

A Képernyőfüggő gyerekek című kötet – Gary Chapman és Arlene Pellicane munkája – a techmánia leküzdésére igyekszik tanácsot adni. Úgy tűnhet, egy hisztiző gyerek gyors lecsendesítésére a legjobb módszer az „audiovizuális cumi” előkeresése, de a könnyebb út itt egészen biztosan nem oda vezet, ahová szeretnénk. Amit a szülő hatékony fegyverként bevethet, az a saját szeretetéből fakadó törődése.

Naponta több százan halnak meg, válnak földönfutókká, magányosokká, betegekké testileg és lelkileg is. Kinek mit szán az Úr? Miért nézi el a háborús borzalmakat? Miért hagyja szenvedni a betegeket? Mit kínál azoknak, akik belefáradnak az életbe, és az önpusztítást választják, vagy az eutanázia csendes „altatását” kérik? Az élet valóban csak arasznyi repülés földtől a földig, és kész?

Keresztyénként nézve az önmagunk valóságának köreiből való kilépést és a szembesülést, majd a belátáson alapuló integrációt önmagától nem képes megtenni az ember. A hívő számára ez isteni kegyelem. Mert keresztyén szempontból az is az, ha valaki magától jut el ide. A belső sötétségünkkel szembenézni nem egyszerű, de termékeny út.

Tízéves múltra tekint vissza a cigánymissziós imanap és találkozó. Pena-Sztojka Szabina, az Országos Református Cigánymisszió vezetője hangsúlyozta: a roma kultúrát Istentől kaptuk ajándékba, az ő dicsőségét fedezhetjük fel benne, ahogy egymásban is Krisztus arcát kell megtalálnunk. Elhangzott a cél: minden résztvevőnek abban az identitásban kell megerősödnie, hogy mindnyájan Isten gyermekei vagyunk.

A tábori lelkésznek minden esetben az evangéliumot kell hirdetnie, tehát ha valaki megkérdezi, bűn-e embert ölni a háborúban, igen az egyértelmű válasz. – Nem az a feladatunk, hogy elméleteket gyártsunk, hanem hogy felmutassuk Krisztust minden dolgok és kérdések alfája- és ómegájaként – vallja Sajtos Szilárd alezredes, kiemelt tábori lelkész. Szolgálatáról, életéről kérdeztük.

Ez a címe a Károli Gáspár Református Egyetem Német Nyelv és Irodalom Tanszéke kulturális és nyelvi ismereteket közvetítő tematikus versenysorozatának. Idén a márciusban rendezett verseny témája a múzeumok világa volt, színvonalas és látványos ízelítőt adott a német nyelvű országok kultúrájából.

– A szenvedélybetegségből való szabadulás képviselője vagyok a bizonyságtevésemmel, amelyre nekem is szükségem van. Felépültem az alkohol rabságából, és időnként erről beszélnem kell: olyan ez, mint egy vírusellenőrző program. Megtartó erő, hogy ezreknek mondtam már el, elültetve a reménységet a szívükbe.

Amikor kivonultak Egyiptomból, kovásztalan kenyeret vittek magukkal és készítettek útközben, ha tábort ütöttek. Ott nem volt mód a kovász gondozására, a kelesztésre. De Isten velük volt, ő gondoskodott arról, hogy kenyerük legyen. Mannát adott, amely pótolta a lisztet, nem kellett hozzá kovász.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.