Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Az Erzsébet-tábor egyszerre nyújt közösségi élményt és fejlődési lehetőséget a gyerekeknek, sőt, lelki élményt is, mert a keresztyénség az egész tábort áthatja – állítja Pálfalvi J. Viola lelkész, tábori szóval főtestvér. A gyermektáboroztatás lelki vonatkozásairól kérdeztük.

A minden embertársunk felé való szeretetteljes odafordulás keresztyén minimum. De Isten egyetemes szeretetének a tolmácsolása nem azonos a mindent elfogadás, a mindennel való azonosulás hamis toleranciájával. E kettős próbatétel adja keresztyén létünk feszültségét, lüktetését, dinamikáját és szépségét is. A hitvallásos jelleg és a nyitottság együttes megélése és közvetítése az egyház szolgálatának alapfeladata.

A Biblia nem a pénzről tanít, hanem a pénz által a hűségről. Tisztán kell látnunk, kinek mi a szerepe. Isten egyben a tulajdonos is, a gazda, övé a ruha, amelyet viselünk, a számítógép, amelyen megírja ezt a szöveget – magyarázza Illéssy János pénzügyi szakember.

A barátságot maga az Úr Jézus emeli a „nagyobb szeretet” kategóriájába: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja a barátaiért.” Itt nincs versengés, a másik megalázása, gyengeségeinek kihasználása – mutat rá Székely Zsolt Ferenc. A hencidai lelkipásztorral a férfibarátságról beszélgettünk.

Szalárdi János így magasztalta a XVII. századi pfalzi Henriettát: „Ki, hogy nagy kegyes életű, szelíd, engedelmes természetű személy lévén, mindenekben maga megalázásával is, minden tehetségével azon igyekező volna”, [hogy alkalmazkodjék a pataki, s általában a magyar szokásokhoz]!

... az istentiszteleti beszámolókat, idézzünk még fiatal templomlátogatóktól: „A legmeglepőbb nekem maga a tény volt, hogy vannak, akik minden vasárnap szépen kiöltözve elmennek a templomba, és meghallgatják a lelkész szavait. Persze hallja az ember, hogy vannak vallásgyakorló keresztények, de aki nem ilyen közegben nő fel, annak ez érdekes.”

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

Az ember bármely szakmába kerüljön, ha Jézussal együtt dobog a szíve, akkor Márk evangéliumából kiindulva kötelessége az evangéliumot szertevinni a világban. Nekem a kultúra területére szól az elhívásom, ezzel Isten azt a pecsétet tette a szívemre: az emelkedett kultúra által kell az evangéliumot minden emberhez elvinnem – vallja Zámbori Soma színművész.

A hitünk egyik párhuzamos igazsága ez: Isten úgy munkálkodik az életünkben, hogy mi ahhoz nem tehetünk semmit hozzá, el sem vehetünk belőle, mégis mi is száz százalékig benne vagyunk. Megtettem a magam dolgát, de a növekedést, a csodát Isten adta, és én csak eszköz voltam a kegyelem megtestesülésében. Hálára hív ez a szemlélet.

Egyszerre megható és gyakorlatias a XVII. század közepén született – és Tornától Szatmárig számtalan eklézsiában paposkodott – reformátor, Szőnyi Nagy István tanácsa: Közös muzsikálással hívogatni a gyermekeket az írás és a Biblia megismerése felé. Módszerét az egyházi óvodák az ő szeretetéhez és bölcsességéhez méltóan követik.

Kommunikációnk a személyesnek vélt szinteken is egyre inkább mediatizálódik, közvetítetté válik, és a telefon recsegése, a képernyő pixelei lassan beépülnek abba a képbe, amelyet közeli vagy távoli ismerőseinkről magunkban felidézünk. Közhely, hogy a közösségi életünkben is ezt tapasztaljuk.

A hirdetések attól hatnak ránk, hogy számtalanszor megismétlődnek, információmorzsaként beszivárognak a tudatalattinkba, ezért érezzük úgy a boltban, hogy kedvünk támadt egy fogyasztási cikkhez – magyarázza Simay Attila Endre. Szerinte a reformátusságot a közösség fontosságával és a keresztyénség kétezer éves múltjával is reklámozhatjuk.

A keresztyénség egységét tartotta szem előtt, gyakran lépett fel felekezetek között közvetítőként, igyekezett a jót meglelni reformátortársaiban, nyitott és békeszerető személyisége ritka kivétellé tette a XVII. században Martin Bucer német hittudóst, protestáns reformátort.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatóak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

A régi időkben is költöztek az emberek, és ilyenkor vitték magukkal a legfontosabb tárgyaikat. Ám amikor Jézus elhívta a tanítványait, minden másként működött. Nem kellettek bőröndök, hátizsákok, papírdobozok, nem kellett batyu.

– A kétezres évek közepén jóindulatú daganatot találtak a májamon, megműtöttek. A kórházi ágyon fekve meghatározhatatlan késztetés hatására imádkozni kezdtem. Megfogadtam, hogy ha Isten megment, utána egész életemet örök hálaadással neki szentelem. Megmentett, én pedig azóta igyekszem neki tetsző életet élni.