Rovatunk utóbbi írásaiban emlékeztettünk arra, hogy már több mint tíz éve, 2015. szeptember 1-jén érvénybe lépett A magyar helyesírás szabályainak legújabb, 12. kiadása. Ám mivel a mai írott nyelvben, a sajtószövegekben is, sűrűn találunk hibákat, talán nem haszontalan visszautalni a regula néhány változására.

A másfajta, sokféle, egynemű, negyedrét, többrétű, nagyszerű stb. szavak utótagját (-fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű) az új káté nem képzőszerű, hanem összetételi utótagnak tekinti. Következésképpen, ha a -szerű utótag sz végű szóhoz járul, nem egyszerűsítjük a kétjegyű betűket. Az egyszerűsítés elve helyett tehát a szóelemzés elvét érvényesítjük itt. Például: észszerű, észszerűsít, gipszszerű, himnuszszerű, mészszerű, penészszerű, viaszszerű. Így – természetesen – ezeket az utótagokat is egybeírjuk a közszókkal, ám a korábbi írásmód (ésszerű, himnusszerű, viasszerű stb.) érvénytelen és hibás.

Az új szabályozás megengedi az elseje, elseji, elsejei, elsején stb. szóalakok többféle számjegyes írását is: az elseje lehet immár 1. vagy 1-je, az elseji, elsejei lehet 1-i, 1-ji vagy 1-jei, az elsején lehet 1-én vagy 1-jén. (A korábbi regula szerint az elseje számjegyes formája nem lehetett ez: 1. Továbbá az 1-i vagy az 1-én írásmódot nem ajánlotta, hibásnak tartotta.)

Utaljunk egy-két, a számokkal összefüggő változásra is! A számjegyekkel írt óra és perc közé a korábbi szabályzatban megengedett pont (16.30, 22.15 stb.) mellett újabban kettőspontot is tehetünk (16:30, 22:15 stb.). A sport témájú szövegekben például a négy-nullás győzelem vagy éppen a kettő-nullás vereség számjegyes formájában már nemcsak így írható: 4:0-s győzelem, 2:0-s vereség, hanem így is: 4–0-s győzelem vagy 2–0-s vereség.

A sorolt változások is azok közé tartoznak, amelyek alapján úgy véljük, a korábbiaknál is észszerűbb lett a forgalomban levő helyesírási szabályzat.